Tartalomjegyzék   |   Tárgymutató

V. rész - Képességek, tulajdonságok és egyéb tudnivalók

42. Szabálylapokra, követőkre és őslichekre vonatkozó közös szabályok

42.1. 

A szabálylap, a követő és az őslich különleges laptípus, ezért a többi laptól megjelenésükben is eltérnek.

42.2. 

A szabálylapok, követők és őslichek csak az asztalon lehetnek, nem kerülhetnek kézbe, pakliba (kiegészítő pakliba) vagy gyűjtőbe (Semmibe).

42.3. 

A használt szabálylap és követő nem számít bele a pakli méretébe.

42.4. 

Amennyiben egy játékos szabálylapot és/vagy követőt használ, a játék elején ki kell tennie az asztalra, a paklija mellé, jól láthatóan, képpel lefordítva.

43. Szabálylap

43.1. 

Szabálylapokra csak másik szabálylap ill. olyan forrás lehet hatással, ahol ez kifejezetten említve van.

43.1.1. 

Szabálylapok aktiválást kívánó képességeit nem lehet drágítani, és ezekre nem lehet reagálni sem.

43.2. 

A szabálylapok nem tekinthetők játékban levő lapnak, nem tartoznak egyik szín (isten vagy klán) lapjaihoz sem, illetve nem kapcsolódnak közvetlenül a háttérvilágokhoz.

43.3. 

Nem kötelező szabálylapot használni, de egy paklihoz legfeljebb egyféle szabálylap tartozhat.

43.4. 

Ha a játékos szabálylapot használ, a játék elején a kezdőkézre eggyel kevesebb lapot húz fel, mint egyébként.

43.5. 

Ha a játék folyamán valamilyen módon semlegesítik a szabálylapot, akkor azt képpel lefelé kell fordítani.

43.6. 

A szabálylapokat nem lehet feláldozni.

43.7. 

Az ugyanolyan szabálylapok hatása nem adódik össze.

43.8. 

Egy szabálylapon levő jelzőket csak maga a szabálylap módosíthatja, ill. olyan forrás, ahol ez kifejezetten említve van.

44. Követő

44.1. 

Követőkre csak szabálylapok és más követők lehetnek hatással, illetve olyan források, ahol ez kifejezetten említve van.

44.2. 

A követők aktiválást kívánó képességeit nem lehet drágítani, és ezekre nem lehet reagálni sem.

44.3. 

A követők nem tekinthetők játékban levő lapnak, nem tartoznak egyik szín (isten vagy klán) lapjaihoz sem, illetve nem kapcsolódnak közvetlenül a háttérvilágokhoz.

44.4. 

Nem kötelező követőt használni, de egy paklihoz legfeljebb egyféle követő tartozhat.

44.5. 

Ha a játékos követőt használ, a játék elején a kezdőkézre eggyel kevesebb lapot húz fel, mint egyébként.

44.6. 

Ha a játék folyamán valamilyen módon semlegesítik a követőt, akkor azt képpel lefelé kell fordítani.

44.7. 

Egy követőn levő jelzőket csak maga a követő módosíthatja, ill. olyan forrás, ahol ez kifejezetten említve van.

45. Szabálylapok és követők semlegesítése (kikapcsolása)

45.1. 

A szabálylapok és követők több különböző módon is semlegesíthetők (kikapcsolhatók). Ha egy szabálylapot vagy követőt semlegesítenek, akkor annak képességei és hátrányai nem működnek.

45.2. 

A szabálylapoknak és követőknek csak kétféle állapota van. Egy szabálylap/követő vagy működik (képpel felfelé fordítva helyezkedik el a pakli mellett), vagy nem működik (képpel lefelé van fordítva).

45.3. 

Ha egy szabálylapra vagy követőre a játék elején saját szövege szerint jelzőt kell rakni, ezek a jelzők a játék elején akkor is rákerülnek, ha egyébként a szabálylap vagy követő nem működik.

45.4. 

Ha a játék során egy szabálylapot vagy követőt bármilyen módon semlegesítenek, majd azt valamilyen módon időlegesen vagy végleg visszakapcsolják, akkor az abban az állapotban kezd el ismét működni, amilyen állapotban a semlegesítés pillanatában volt. Ha a semlegesítés pillanatában volt rajta jelző, az az ismételt működésbe lépésekor is rajta lesz.

46. Követő feláldozása

46.1. 

Ha egy lap szövege ezt lehetővé teszi, és a játékos ennek megfelelően a saját követőjét önként feláldozza, úgy ez a követő az adott játszmában már semmilyen módon nem hozható ismét működésbe.

46.2. 

Nem tekintendő a követő ilyen módon történő feláldozásának, ha a játékos a követőjét annak saját hátrányával megszünteti.

46.3. 

Csak működő követőt lehet feláldozni.

47. Követő megszüntetése

47.1. 

Ha egy követőn az szerepel, hogy „Megszüntetés: X Ép”, ezen azt kell érteni, hogy a követőt bármely játékos megszüntetheti a saját fő fázisában X Ép és X maximális Ép feláldozásával.

47.2. 

Ha egy követőn szerepel, hogy megszüntethető, akkor ez a lehetőség a követő saját hátránya. A követő ilyen szövegű saját hátrányának aktiválása önálló cselekvés.

47.3. 

Csak működő követőt lehet megszüntetni.

48. Hordaparancsnok és követő

48.1. 

A hordaparancsnok és az epikus követő speciális követő altípusok. Nem lehet melletük szabálylapot vagy más követőt használni.

48.2. 

Ha a játékos hordaparancsnokot vagy epikus követőt használ, nem húz miatta a játék elején a kevesebb lapot. Az epikus követőnél 5 lapot, a hordaparancsnoknál pontosan annyi lapot húz fel, amennyi a hordaparancsnok szövegében szerepel.

48.3. 

Ha a hordaparancsnok vagy epikus követő a játék elején nem működik, a követőkre vonatkozó általános szabály szerint a játékos a kezdőkézre eggyel kevesebb lapot húz fel, mint egyébként.

48.4. 

Ha a használt hordaparancsnok módosítja a játékos életpontját, akkor a maximális életpontját is módosítja. Az epikus követőknél a játékos 2-vel kevesebb max. ÉP-ről kezdi a játékot.

48.5. 

Ha a játék elején a hordaparancsnok, ill. epikus követő nem működik, akkor a játékos életpontjára és maximális életpontjára az általános szabályok vonatkoznak.

48.6. 

Ha a játék folyamán a hordaparancsnokot ill. epikus követőt kikapcsolják, akkor emiatt a hordaparancsnok által módosított életpont és maximális életpont nem változik.

48.7. 

Ha az epikus követőn szerepel a „Kedvelt lap” kifejezés, akkor játék elején rakj rá 3 kedvelt lap jelzőt. Ha kijátszol egy, a megadott altípusba / csoportba tartozó lapot a kezedből, és van még ilyen jelző a követőn, végy le egyet, és azonnal, még a reakciók előtt nő 2-vel a max. ÉP-d és gyógyulsz 2-t.

49. Őslich

49.1. 

Az őslich egy különleges laptípus, a követőkhöz és szabálylapokhoz hasonlóan narancssárga kerete van, és nem kerülhet pakliba, kézbe, vagy gyűjtőbe (Semmibe).

49.2. 

Az őslich egy ellenfelet személyesít meg. Az ellene való – valódi ellenfél nélküli – játék szabályai lényegesen eltérnek a HKK általános szabályaitól, ezért ezeket a Kódex nem tartalmazza. A szabályok itt találhatók: (link)

50. Kétféleképp használható lapok

50.0. 

Ha egy lapot egy szabály alapján vagy saját szövege szerint ki lehet játszani az eredeti típusától eltérő típusú vagy eredeti szövegétől eltérő hatású lapként is, akkor kétféleképp használható lapról beszélünk.
[Kiegészítés]

50.1. 

A kétféleképp használható lap kijátszásakor el kell dönteni, hogy az eredeti vagy az eltérő típusa; illetve az eredeti vagy az eredetitől eltérő hatása szerint kerül kijátszásra.
[Kiegészítés]

50.2. 

Az eredetitől eltérő típusúként kijátszott lap kijátszását minden szempontból ilyen típusú lap kijátszásának kell tekinteni.
[Kiegészítés]

50.3. 

A kétféleképp használható lapokat kézben, pakliban és gyűjtőben az eredeti típusuk szerinti lapoknak kell tekinteni.

50.4. 

A ködkeresésre az e fejezetben írtakat megfelelően alkalmazni kell.

51. A lap altípusokhoz kapcsolódó általános szabályok

51.1. 

Ha egy szabály vagy lap szövege röviden egy altípus megnevezésére hivatkozik, akár ragozva is, akkor ez alatt az ilyen altípussal rendelkező lapokat és önálló jelzőket (permanenseket) kell érteni.
[Kiegészítés]

51.2. 

Az altípus, és a hozzá tartozó szabályok nem számítanak különleges képességnek.

51.3. 

Az egyes laptípusokhoz sorolt altípus megjelölések eltérő típusú lapokon is szerepelhetnek, de ez a körülmény a besorolásukat nem érinti.

51.4. 

Ha egy lapnak egynél több altípusa van, akkor egyaránt mindegyik altípushoz tartozónak kell tekinteni.

51.5. 

Ha egy altípussal rendelkező lap újabb altípust kap, az eredeti altípusát is megtartja.

52. Varázslat altípusok

: Tűz, mentális, villám (elektromos), jég (hideg) (e négyet ikon jelöli, (82.)), szingularitás, vízió, sav (betegség, Közös Tudat, politika).

52.1. 

ß és ç: A hideg (jég) és villám (elektromos) altípust a továbbiakban ikon jelöli. A hideg, villám, tûz ikonok jelentése: a lap ilyen altípusú. Ha egy forrás hidegre, villámra vagy tûzre hivatkozik (akár szöveggel, akár ikonnal írva), az mind a szöveggel, mind az ikonnal jelölt lapokra vonatkozik.

52.2. 

Ha egy lapon (kivéve a szövegmezőben) a T, ß, ç vagy szerepel, akkor a lapnak minden sebzése tűz- hideg- illetve villámsebzés.

53. Tárgy altípusok

: csapda, fegyver, fókuszkristály, hangszer, pajzs, páncél, sisak (ékszer, pulzáló, tojás).

54. Építmény altípusok

: oltár, szentély, templom, torony (víz, falu, grok képződmény, quwarg boly, bánya, Zan indukátor).

55. Kalandozó altípusok

: alakváltó, árnymanó, elf, ember, gnóm, mutáns, kobudera, troll, törpe és végzetúr.

56. Lény altípusok

: a kalandozó altípusokat, és az eddigi felsorolásokban nem szereplő további altípusokat nevezzük együttesen lény-altípusoknak.
[Kiegészítés]

57. Reakció altípus

57.0. 

A reakció altípusú lapok kijátszási feltétele, hogy csak cselekvésre reagálva lehet őket kijátszani.
[Kiegészítés]

57.1. 

A reakció altípusú lapok kijátszása reakció cselekvésnek számít. Hogy pontosan milyen cselekvésre lehet reagálni az adott reakció lappal, az a lap szövegezéséből derül ki. A reakció cselekvésekre további részletszabályok is vonatkoznak. (94.)

57.2. 

Egyes reakció lapokkal kapcsolódó hatásokra illetve egyéb, önálló cselekvésnek nem minősülő eseményekre is lehet reagálni. Az ilyen lapok szövegezése pontosan meghatározza, hogy mire lehet velük reagálni.

58. Vízió altípus

58.0. 

A vízió altípusú lapot a tulajdonosa az idézési költség kifizetésével kijátszhatja a gyűjtőjéből is. Ez minden szempontból kézből kijátszásnak minősül.

58.1. 

Ugyanolyan nevű vízió altípusú lapból egy adott játékos, egyazon körben csak egyet játszhat ki, akár kézből, akár a gyűjtőjéből, függetlenül attól, hogy a lapot milyen módon (pl. ködkeresésként) játszotta ki, illetve attól is, hogy a lap sikeresen létrejött-e, vagy sem.

58.2. 

Minden asztalon maradó vízió altípusú lap közös hátránya, hogy gazdájának a kör vége fázisában fel kell áldoznia.
[Kiegészítés]

59. Szingularitás (szinguláris) altípus

59.1. 

A szingularitás (szinguláris) altípusú lapok közös kijátszási feltétele, hogy a kijátszásuk körében kijátszójuk még nem játszott ki lapot a kezéből.
[Kiegészítés]

59.2. 

A szingularitás (szinguláris) altípusú lapok közös hátránya, hogy ha valaki sikeresen kijátszik egy ilyen lapot, akkor az adott kör hátralévő részében már nem játszhat ki lapot a kezéből.

60. Pulzáló altípus

. A lap pulzáló képessége (esetleg hátránya) változik, ill. változtatható. A lap leírásában mindig szerepel, hogy a képesség hogyan működik 0, 1 (esetleg több) pulzáló jelző esetén. A lap kijátszásakor nincs rajta pulzáló jelző, vagyis a képesség ilyenkor 0 jelző szerint működik. A „váltás” azt jelenti, hogy a lapra kell tenni 1 pulzáló jelzőt, ill. ha azon már maximális számú volt, le kell venni mindet. (A maximális jelzőszám a leírásban szereplő legnagyobb érték.) A váltásnak lehet költsége, vagy lehet automatikus. Ha nincs külön feltüntetve, akkor a váltást csak a lap gazdája, a saját körében, körönként egyszer végezheti el.

61. Végzetúr altípus

61.1. 

Ha egy játékos szörnykomponenst nyer ki az ellenfél lényéből, és van végzetura játékban, akkor minden így kinyert szörnykomponensnél dönthet úgy, hogy a komponens kinyerése helyett egy szintlépés-jelzőt rak valamelyik végzeturára. A végzeturak ilyen módon történő erősítése nem számít cselekvésnek, célzásnak vagy forrásnak.
[Kiegészítés]

62. Morf altípus

62.0. 

Minden színtelen lény, aminek a nevében szerepel a „morf” szó, morf altípusúnak számít. Minden ilyen lénynek morf az elsődleges altípusa.

62.1. 

Ha valaki kijátszik egy morfot, megnevezhet egy színt és egy lény altípust: a morf ilyen színű és altípusú is lesz. Az így megnevezett altípus a morf másodlagos altípusa.
[Kiegészítés]

62.2. 

Ha egy szabály vagy lap szövege pakliban, gyűjtőben vagy kézben levő lények színére vagy altípusára hivatkozik, akkor a játékos meghatározhatja, hogy az itt lévő morfjainak milyen színe, illetve másodlagos altípusa legyen.

63. Élőholt

Minden motyogó, vámpír és csontváz H (élőholt). A H ikon jelentése: (69.)

64. Szkritter altípus

64.1. 

A szkritter altípusú lényt a gazdája 1 VP elköltésével, azonnali cselekvésként az asztalról visszaveheti a kezébe.
[Kiegészítés]

64.2. 

Ez a szabály csak azokra a lényekre vonatkozik, amelyeknek már eleve szkritter volt az altípusa (tehát fizikailag szerepel a lapon). Azokra a lapokra nem érvényes, amelyek altípusát választod, másolod vagy más módon határozod meg. (Választhatsz szkrittert, de a visszavétel nem fog működni.)

65. Ikonok

65.0. 

A kártyalapokon szereplő ikonok fontos jelentéssel bírnak. A szabályok és lapok mind megnevezésükkel, mind ikonjukkal hivatkozhatnak a tartalmukra. Az egyes ikonokhoz fűződő szabályokat és információkat a következő fejezetben foglaltuk össze.

66. A szövegmező és az illusztráció körüli keretben szereplő ikonok jelentése

66.1. 

A lapok idézési költségét, a lények sebzését és életpontját, az építmények strukturális pontját, valamint a kiegészítőt és a gyakoriságot jelölő ikonokra vonatkozó tudnivalók itt találhatók. (7.) (14.) (15.) (16.)

66.2. 

Ha egy szabály vagy lap szövegében egy bizonyos kiegészítő ikonja vagy megnevezése szerepel, akkor ezen az adott kiegészítővel kiadott lapokat kell érteni.

67. Szörnykomponens * ikon

Szörnykomponens * ikon: megmutatja, hogy a lényből hány szörnykomponens nyerhető ki.

67.1. 

Ha egy lény az asztalról a gyűjtőbe (Semmibe) kerül, akkor az ellenfél annyi szörnykomponenst nyerhet ki a lényből, ahány * ikon van a lapon.
[Kiegészítés]

67.2. 

Az előkészítő fázisban gyűjtőbe (Semmibe) kerülő lényekből az ellenfél nem nyerhet ki szörnykomponenst.

67.3. 

Ha a lény valamely költség kifizetéseként végrehajtott, vagy valamely hátrány következménye miatt történő áldozással kerül a gyűjtőbe (Semmibe), akkor senki nem nyerhet ki belőle szörnykomponenst.

67.4. 

A szörnykomponens kinyerése nem kötelező, és az erre jogosult játékos azokról részben vagy egészében lemondhat.

67.5. 

A szörnykomponens kinyerésére annak a fázisnak a végéig van lehetőség, amelyik fázisban a lény a gyűjtőbe (Semmibe) került. Később ez már nem pótolható.

67.6. 

A szörnyek az előkészítő fázisban komponensért feláldozhatók. (29.6.)

68. KF # ikon

: az ikon jelentésére vonatkozó szabályok itt találhatók. (8.7.1.)

69. Élőholt H ikon

: azok a lények, amelyeken szerepel ez az ikon, élőholtnak (élőhalottnak) számítanak.

69.1. 

Ha egy lényt valamilyen módon élőholttá tesznek, úgy kell tekinteni, mintha ez az ikon szerepelne rajta.

69.2. 

Az élőholt besorolás nem lény altípus, és nem különleges képesség, hanem a lények egy csoportjának megjelölése.

70. Fa F ikon és fém V ikon

: egyes lapok hivatkoznak a fából, illetve fémből készült tárgyakra.

70.1. 

Az, hogy egy tárgy fából vagy fémből, esetleg mindkettőből készült, nem tárgy altípus, és nem is képesség, hanem a tárgyak egy-egy csoportjának megjelölése.

70.2. 

Ha egy lap szövege a fa F ikon vagy a fém V tárgyakra hat, akkor hat azokra a tárgyakra is, amelyek mindkettőből készültek.

71. Háló ; ikon

: a háló egy állandóan működő képesség.

71.1. 

A háló képesség azt jelenti, hogy ha egy játékos egy adott körben már két lapot sikeresen kijátszott a kezéből, akkor nem játszhat ki több lapot a kezéből.

71.2. 

A háló képesség a ; ikonnal rendelkező lap játékba kerülését követően lép működésbe.
[Kiegészítés]

72. Hegymélyi I ikon

: ez az ikon azt jelenti, hogy a lap ún. hegymélyi lény vagy ún. hegymélyi varázslat.

72.1. 

A hegymélyi varázslatok közös kijátszási feltétele, hogy kijátszójuknak lennie kell legalább egy hegymélyi lényének játékban.

72.2. 

A varázslatként kijátszott hegymélyi lények kijátszásakor ennek a kijátszási feltételnek nem kell teljesülnie.

72.3. 

A I ikon nem altípus és nem képesség, hanem a lapok egy csoportjának megjelölése.

73. Horgony G ikon

: azt a lapot, amin ez az ikon szerepel, semmilyen módon nem lehet az asztalról kézbe visszavenni.

73.1. 

A G ikon egy állandóan működő képesség, ami akkor is működik, ha a lap passzív.

74. Kincs n ikon

: ha egy lapon ez az ikon szerepel, akkor a lap kincsként használható.

74.1. 

A kincsként való használat (röviden: kincsezés) egy kézben működő képesség.

74.2. 

Kincs képességet a játékos a második körétől, a saját fő fázisában, 1 VP elköltésével, körönként egyszer használhat. A n ikon lapot ekkor a Semmibe kell dobni, amiért a játékos kap 2 szörnykomponenst.

74.3. 

A kincsezés cselekvésnek számít, de nem lehet rá reagálni, és nem számít sem lapkijátszásnak, sem forrásnak.

74.4. 

A kincsezésért kapott szörnykomponensek mennyiségét semmilyen módon nem lehet módosítani.

74.5. 

A kincsezéssel kapott szörnykomponensekről nem lehet lemondani.

75. Köd ' ikon

: ha egy lapon ez az ikon szerepel, akkor a lapot ún. „köd lap”-nak nevezzük.

75.1. 

A köd lapok, függetlenül típusuktól, altípusuktól és szövegüktől, kijátszhatók 1 VP-ért azonnali varázslatként (ezt nevezzük ködkereső varázslatnak, ködkeresésnek, vagy röviden: ködözésnek is). A ködkereső varázslat sikeres kijátszása esetén a játékos előkereshet egy köd lapot a paklijából.

75.2. 

A ködkeresés költsége semmilyen módon nem módosítható, és nem helyettesíthető.

75.3. 

A ködkeresés is ' lap kijátszásának számít (és ha a lap vízió altípusú, akkor egyúttal vízió lap kijátszásának is).

75.4. 

A ' ikonos lap ködkeresésre csak ténylegesen kézből történő kijátszásakor használható.
[Kiegészítés]

75.5. 

Egy adott játékos körönként csak egyszer használhat sikeresen ködkeresést.

75.6. 

Ha a játék során valaki sikeresen használt ködkeresést, a játszma hátralévő részében ködözésen kívül egyéb módon nem kereshet elő lapot (kivéve valamilyen hátrány következményeként).

75.7. 

A ' lapok működésére a kétféleképp használható lapokra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell. (50.)

76. Legendás O ikon

: ha egy lény lapon ez az ikon szerepel, akkor az a lény ún. „legendás” lény. Az ilyen lények szöveges leírásában mindig szerepel egy ún. „legendás képesség”.

76.1. 

A lények legendás képessége csak akkor működik, ha valamilyen körülmény ezt kifejezetten lehetővé teszi.

77. Őrző , ikon

: ha egy játékban lévő lapon ez az ikon szerepel, akkor az azt jelenti, hogy játékos nem lehet célpontja sebző (azonnali vagy általános) varázslatnak. (111.)

77.1. 

Az , ikon egy állandóan működő képesség.

78. Ősmágia N ikon

: Ha egy lapon N ikon szerepel, akkor a lapot ősmágiás lapnak nevezzük.

78.1. 

Az ősmágia egy állandóan működő képesség. (132.)
[Kiegészítés]

78.2. 

Az ősmágia nem működik, ha az ilyen lap kijátszójának van idézési költséget módosító képességgel rendelkező lapja vagy helyszíne játékban; vagy van idézési költséget módosító egyéb hatása érvényben (kivéve hátrány).
[Kiegészítés]
[Példák]

78.2.1. 

Az ősmágia képesség csak az idézési költséget módosító valamennyi körülmény összegzése után vizsgálható. lásd itt: (21.8.3.)

79. Repül Ä ikon

: ha egy lény vagy építmény lapon ez az ikon szerepel, akkor az azt jelenti, hogy a lap aktívan kerül játékba.

79.1. 

A Ä egy speciális képesség, ami egyenértékű a szövegmezőben lévő „repül” megfogalmazással. A képességre vonatkozó további szabályok itt találhatók. (134.2.)

80. Rezisztencia z ikon

Rezisztencia z ikon: ha egy lapon ez az ikon szerepel, az azt jelenti, hogy a lap nem lehet célpontja olyan forrásnak, ami a szövege szerint egy „célpont lap”-ra vagy egy „célpont permanensre” hat.
[Kiegészítés]

80.1. 

A rezisztencia nem véd azoktól a forrásoktól, amelyek egynél több lapot (permanenst) céloznak, vagy nem igényelnek célpontválasztást.

80.2. 

A rezisztencia nem véd azoktól a forrásoktól, amelyek egy „célpont lényre/nem-lényre”, „célpont [laptípus]-ra”, „célpont (valamilyen) jelzőre” vagy „célpont [lap altípus]-ra” vonatkoznak, illetve lapok egy további csoportjának valamely tagját célozzák.

80.3. 

A rezisztencia egy állandóan működő képesség.

81. Védekezés Á ikon

: ha egy lapon ez az ikon szerepel, akkor a lap ún. „védekezés lap”.

81.0. Védekezésből történő lapkijátszás

. Ha az ellenfél kezdte a játszmát, akkor a védekezés lap az ellenfél első körében kézből ingyen kijátszható. Ezt védekezésből történő lapkijátszásának nevezzük.

81.1. 

Egyazon játékos védekezésből maximum annyi lapot játszhat ki, ahány lapot az ellenfele az első körében kijátszott, de egy lapot mindenképp kijátszhat védekezésből, akkor is, ha az ellenfél (még) nem játszott ki lapot.

81.2. 

A védekezés lap a laptípusától és altípusától függetlenül – akkor is, ha ez a szövegében kifejezetten nem szerepel – védekezésből kijátszható az ellenfél első körének fő fázisában, ha a játszmát az ellenfél kezdte.

82. Mentális M ikon, tűz T ikon, villám ikon, hideg ikon

: ezek az ikonok rendre a mentális, tűz, villám és hideg altípust jelölik. Ha egy forrás ezekra az altípusokra hivatkozik (akár szöveggel, akár ikonnal írva), az mind a szöveggel, mind az ikonnal jelölt lapokra vonatkozik. Az ilyen altípusú lapok minden sebzése ilyen sebzésnek minõsül (beleértve a bal alsó sarokba írt sebzést, a direkt sebzõ képességet és a képességekkel okozott sebzést).

83. Erőd D ikon

: ha egy lapon ez az ikon szerepel, az azt jelenti, hogy a lap ún. „erőd” lap. Ez nem képesség, és nem altípus, hanem lapok egy csoportjának megjelölése.

84. Életkioltó é ikon

: Az é forrásoktól nem véd az életjelzõ. Ha egy permanens forrás hatására kikerül a játékból vagy gazdát cserél, az életjelzõk elõtte leesnek róla. (IKON) forrás az olyan varázslat, amin ez az ikon szerepel, vagy az olyan hatás, amit egy ikonnal ellátott lap hoz létre.: ha egy játékosnak három különböző, ugyanolyan színű K ikon lapja van játékban, akkor a fő fázisában kikereshet egy lapot a paklijából. Egy játszma során egy játékos egyszer kereshet elő így lapot. (Ha a K egy azonnali vagy általános varázslaton szerepel, akkor ennek kijátszásakor kell vizsgálni, hogy van-e két további kegy lap játékban, és így teljesül-e a lapkeresés feltétele.) A kegy nem képesség, hanem lapok egy csoportjának megjelölése.

85. Szövegmezőben szereplő ikonok

85.0. 

Ha a szövegmezőbe kerül egy korábban tárgyalt ikon, akkor ezen az adott ikonnal jelölt lapokat, illetve fogalmakat kell érteni. Az ide kerülő idézési költség ikonok (:, *, E, C, L) mindig az adott típusú költség elköltésére, és annak mennyiségére utalnak.

86. Passzivizálás P ikon

: speciális költséget jelöl.

86.1. 

A P ikon azt jelenti, hogy a képesség aktiválásához a lapot passzivizálni kell, azaz az aktív (álló helyzetű) lapot passzív (fekvő) helyzetbe kell fordítani.

86.2. 

Passzív vagy rátett permanenst, illetve őrposztban lévő lényt semmilyen módon nem lehet passzivizálni.
[Kiegészítés]

87. Kard + ikon

harci képességet jelöl.

87.1. 

A harci képességek használatára vonatkozó szabályok itt találhatók. (35.)

88. Nyíl --> és <-- ikon

: ha egy lény lapon ez az ikon szerepel, akkor ez azt jelenti, hogy a lény képessége az őrposztban vagy a tartalékban tőle a nyíllal jelölt irányban elhelyezkedő többi lényre hat. A lények egymáshoz viszonyított helyzete kizárólag a játékos saját csere fázisában változtatható meg.

89. Kötelék ¤ ikon

: ha egy lapon ez az ikon szerepel, az azt jelenti, hogy a képesség használatához vagy költségéhez fűződő feltétel a „kötelék” teljesítése.

89.1. 

A kötelék feltételt a játékos akkor teljesíti, ha van a lap altípusával egyező altípusú másik lapja játékban, a kezében (meg kell mutatnia) vagy a gyűjtőjében.

89.2. 

A kötelék feltétel teljesítése kötelező, ha a kötelékhez szükséges lap játékban, vagy gyűjtőben van, illetve, ha a kötelék a lap idézési költségét, vagy a képesség használati költségét befolyásolja.
[Kiegészítés]

89.3. 

Ha a kötelék feltétel teljesülését reakciósorban kell vizsgálni, akkor a köteléket a játékos a reakciósorban lévő lapjával is teljesítheti.

90. A ¨ és az ° jelentése

90.1. K ikon ¨ jelentése

: körönként egyszer.

90.2. KX ikon ð jelentése

körönként max. X alkalommal.

90.3. S ikon ° jelentése

: saját körben, körönként egyszer.

90.4. SX ñ ikon jelentése:

saját körben, körönként max. X alkalommal.

90.5. E ikon Ü jelentése:

az ellenfél körében, körönként egyszer.

90.6. EX ikon ò jelentése:

az ellenfél körében, körönként max. X alkalommal.

90.7. 

A ¨, ° vagy Ü önmagában még nem teszi a képességet aktiválást kívánó képességgé. Ha az ilyen képesség a szövegezése értelmében a játékos döntésétől függően aktivizálódik vagy lép működésbe, akkor aktivizálást kívánó képességről, ha a játékos döntésétől függetlenül aktiválódik, akkor automatikus képességről van szó.

91. Lapok szöveges leírása

91.1. Kijátszási feltétel

91.1.0. 

Ha egy lapon szerepel a „Kijátszási feltétel:” szókapcsolat, illetve ha szöveges megfogalmazásából egyértelműen következik, hogy a lap csak bizonyos körülmények fennállása esetén játszható ki, akkor a lap leírásának ezen része egy kijátszási feltétel.

91.2. Lap kijátszásához, illetve használatához fűzött magyarázat

91.2.0. 

Egyes lapok szövegezésében a lap kijátszásához, illetve használatához tartozó magyarázat található, amely iránymutatást ad a lap működésének pontos értelmezéséhez. A leggyakrabban előforduló magyarázatokat e fejezetben foglaltuk össze.

91.2.1. 

A lap magyarázata nem számít sem képességnek, sem hátránynak, sem kijátszási feltételnek, és csakis az adott lapra vonatkoztatható. Mindezért a lapokon szereplő ilyen szöveget nem lehet elvenni (bárhogyan kikapcsolni és/vagy azt más lapra áthelyezni), másolni vagy egyéb módon befolyásolni.

91.2.2. 

A lap magyarázata megmutatja, ha az általános szabályoktól eltérve háromnál többet vagy kevesebbet lehet használni a pakliban az adott lapból.

91.2.3. 

A lap magyarázata megmutatja, ha a lapot csak speciális összetételű pakliban szabad használni.

91.2.4. 

A lap magyarázata megmutatja, ha a lap bizonyos versenyformátumokon tiltott.

91.2.5. 

A lap magyarázata mutatja meg, hogy a lap esetleges változó idézési költségét (vagy nem fix sebzését, életpontját / strukturális pontját) milyen módon kell kiszámítani.

91.2.6. Előny: A-B: [leírás]

. Ha egy lapon ez a szöveg szerepel, az azt jelenti, hogy ha az ellenfél Ép-je legalább A és legfeljebb B, akkor az előny leírása teljesül.
[Kiegészítés]

91.2.7. 

Ha a második szám nincs feltüntetve, akkor az Előnynek nincs felső korlátja, ha az első szám nincs feltüntetve, akkor az Előnynek nincs alsó korlátja.

91.2.8. 

Az Előny a lap kijátszásához, illetve használatához fűzött magyarázat.

91.2.9. 

Az Előnyt a lap nem kézből történő kijátszásakor is figyelembe kell venni.

91.2.10. Semlegesítés: [hatáskör]

. Ha egy lapon ez a szöveg szerepel, akkor a lap kézből kijátszható a [hatáskör]-ben szereplő cselekvésre való reakcióként is. Ezt semlegesítésként történő kijátszásnak (vagy röviden: semlegesítésnek) nevezzük.

91.2.11. 

A semlegesítésként kijátszott lap sikeres kijátszása megakadályozza a [hatáskör]-ben szereplő cselekvést, és reakció cselekvésnek számít.

91.2.12. 

A semlegesítésként kijátszott lap megőrzi eredeti típusát.

91.2.13. 

A semlegesítés nem képesség, hanem a lap kijátszásának egyik módja, azaz a lap használatához fűzött magyarázat.
[Kiegészítés]

91.3. Hátrány

91.3.0. 

Hátránynak nevezzük a lap szöveges leírásának azon részét, amely a „Hátrány:” megjelölés után áll.

91.3.1. 

Hátránynak tekintendő még a 2001 előtt kiadott lapokon a szöveges leírás azon része is, amelyben ilyen megjelölés ugyan nincs, de a szövegrészben a lap a gazdájára (kijátszójára) nézve egyértelműen előnytelen következmények szerepelnek.

91.3.2. Jutalom: [előny]

. Ha egy jutalommal rendelkező lap az ellenfél forrása miatt kikerül a játékból vagy a tulajdonosa irányítása alól, akkor az ellenfél részesül a leírásban szereplő [előnyből]. Hogy az ellenfél milyen jellegű jutalomban részesül, az a jutalom leírásában mindig szerepel.

91.3.3. 

A jutalom egy hátrány.

91.3.4. Időleges költség

. Ha egy lapon az szerepel, hogy „Időleges költség, X: költség”, akkor ez azt jelenti, hogy kijátszásakor a lapra rá kell tenni X időleges költség jelzőt. A lap gazdájának minden előkészítő fázisában ki kell fizetnie a leírásban szereplő költséget, vagy fel kell áldoznia a lapot. Ezután le kell vennie egy időleges költség jelzőt a lapról.

91.3.5. 

Az időleges költség egy hátrány.

91.3.6. 

Ha a lapon szereplő hátrány aktiválása a játékos döntésén múlik, akkor annak aktiválása önálló cselekvés.

91.3.7. 

Azonnali és általános varázslatoknak, továbbá önálló vagy nem-önálló jelzőknek is lehetnek hátrányai. Ezek működését az adott lap szövegezése mindig pontosan tartalmazza.

91.4. Képesség

91.4.0. 

A szövegmezőbe kerülő leírásnak mindazon része képesség, amely nem minősül magyarázatnak, kijátszási feltételnek vagy hátránynak.

91.4.1. 

Ahol egy szabály vagy lap szövege képességet említ, ezen a játékban lévő lapok képességét kell érteni. A kézben, gyűjtőben (Semmiben) illetve a pakliban lévő lapoknak nincsenek képességeik, kivéve azokat, amelyek kifejezetten ott vagy onnan működtethetők.

91.5. Azonnali és általános varázslatok szövegezése

91.5.0. 

Az azonnali és általános varázslatok szövegét is az általános szabályok szerint kell értelmezni. A kijátszási feltételük, a kijátszásukhoz vagy használatukhoz fűződő magyarázatuk és a hátrányuk tekintetében az előző pontokban írtak irányadók.

91.5.1. 

Az azonnali és általános varázslatok kijátszáskor létrejövő hatása nem képesség, hanem varázslat-hatás, vagy röviden: varázslat.

91.5.2. 

Ha egy szabály vagy lap szövege lapok képességére hivatkozik, ebbe a varázslatok szövegezése, és azok hatása nem tartozik bele.

91.5.3. 

Ha egy azonnali vagy általános varázslat sikeres kijátszása utáni hatásának egy része csak további döntés meghozatala vagy további költség elköltése után jön létre, úgy ez a döntés, illetve az ilyen további költség kifizetése nem minősül önálló cselekvésnek.

92. Szöveges leírás értelmezése

92.0. 

Azokat az azonos nevű lapokat, amelyek több kiadásban, egymástól eltérő gyakorisággal, szöveges leírással vagy egyéb különbséggel is megjelentek, mindig a saját szövegezésük és egyéb jellemzőjük szerint kell értelmezni.

92.1. 

A lapok szövegében szereplő írásjeleknek, és a szöveg tagolásának is jelentősége van, ezek segítenek a lap képességeinek (hátrányainak) értelmezésében.
[Kiegészítés]

92.2. 

Ha egy szövegrész vastagított betűtípussal szedett, ennek különleges jelentősége nincs, a szöveg ilyen megjelenítése csak a kiemelést szolgálja.

92.3. 

A zárójelek közé helyezett szövegrész magyarázatként szolgál az előtte lévő képességhez vagy hátrányhoz, így ezeket együtt kell értelmezni.

92.4. 

Ha a megfogalmazásban ’:’ szerepel, akkor a ’:’ előtti szövegrész általában költséget vagy valamilyen feltételt jelöl, míg az utána következő szövegrész a költség kifizetése vagy a feltétel beállta után bekövetkező, vagy az általa előidézett hatást írja le.

92.5. 

Ha a megfogalmazásban ’;’ szerepel, akkor a ’;’ által elválasztott szövegrészek általában egyenrangú, egymással egy tekintet alá eső, de egymástól független következményeket írnak le, amelyek hasonló megfogalmazásuk miatt kerültek egyazon mondatba.

92.6. 

Az egyazon mondatba foglalt leírás nem bontható több részre, miszerint a mondat egyik része képesség, míg a másik része hátrány. Az egy mondatba foglalt szövegrészek ebből a szempontból mindig egyazon tekintet alá esnek. Amennyiben az így megfogalmazott szövegrészről nem dönthető el egyértelműen, hogy képesség, vagy hátrány, úgy a teljes mondatot képességnek, az egyes mondatrészeket pedig a képesség részeinek kell tekinteni.

92.7. 

A szöveges leírásban szereplő, végig nagybetűvel szedett „VAGY” kötőszó arra utal, hogy az általa elválasztott szövegrészek közül kizárólag csak az egyik szövegrész választható.

92.8. 

A szöveges leírásban szereplő, végig nagybetűvel szedett „ÉS” kötőszó arra utal, hogy az általa összekapcsolt szövegrészeket együttesen kell értelmezni, és azok tartalmát együttesen kell alkalmazni, azok egymástól nem különíthetők el.

92.9. Reakció-drágítás

¨, Ú ikon: X_VP-vel drágább reagálni a lap kijátszására. Ez nem a lap képessége, hanem a kijátszásához, költsége kiszámításához fûzött magyarázat (tehát nem rontja el a kijátszójának ősmágiáját sem, ha ilyen lap van játékban). Ez vonatkozik a régebben kiadott lapokra is, ahol ikon helyett szöveggel volt kiírva, hogy drágább rá reagálni.

92.10. 

Ha egy lap valamilyen kulcsszó előfordulását vizsgálja egy lapon „szerepel a lapon az „XXX” szó” akkor az a lap nevét, típusát, altípusát, ikonokat, és a szövegdobozban levő szöveget (a színesítő szöveg kivételével) vizsgálja (pl. Goblin logisztikus (új)). A feltételt teljesítheti a szó toldalékolt változata, vagy összetett szóban azonos értelmű előfordulása is, de egy más jelentésű szó, ami tartalmazza ezt a szót nem. Fontos megjegyezni, hogy ha a kulcsszót a kártya nem a lapon keresi, hanem annak szövegében, vagy leírásában, akkor abba nem értendő bele a név, típus vagy altípus, csak a lap szöveges leírása.

93. Különleges képességek az asztalon kívül

93.0. 

A pakliban, kiegészítő pakliban, kézben és gyűjtőben lévő lapoknak nem működik semmilyen képessége és hátránya, de az itt lévő lapok bármilyen jellemzőjük (képességük, hátrányuk, színűk, típusuk vagy altípusuk, stb.) alapján megkülönböztethetők. Az itt elhelyezett lapokra vonatkozó szabályokat ebben a fejezetben foglaltuk össze.

93.1. 

A játékból kikerülő lapoknak nincs „emlékezetük”, tehát a lapok a gyűjtőbe (Semmibe), kézbe vagy pakliba mindig az eredeti állapotukban kerülnek.

93.2. 

Az aktiválást kívánó képességekre vonatkozó általános szabályok vonatkoznak a kézben, a gyűjtőben és pakliban működő aktiválást kívánó képességek használatára is.

93.3. 

Azok a lapok, amelyek aktiválást kívánó képességet vagy ilyen képességek költségét említik, vonatkoznak a kézben, a gyűjtőben vagy pakliban működő aktiválást kívánó képességekre is.

93.4. Kézben működő képességek

93.4.0. 

Ha egy lap képessége a szabályok, vagy saját szövege szerint úgy aktiválható, hogy a lapot meg kell mutatni, vagy el kell dobni kézből, ritkábban vissza kell keverni kézből a pakliba, akkor kézben működő képességről beszélünk.

93.4.1. 

A kézben működő képességek költsége a lap megmutatása, eldobása vagy visszakeverése is.

93.4.2. 

A kézben működő aktiválást kívánó képességek használata önálló cselekvésnek, hatásnak számít, amennyiben pedig használata célpontot igényel, úgy egyúttal célzásnak is minősül.

93.4.3. 

A lap megmutatásával aktiválható kézben működő képességekkel körönként egyszer lehet próbálkozni. Ha a játékos több azonos lapjának ilyen képességét is használni kívánja ugyanabban a körben, akkor a használt lapok különbözőségét ellenőrizhetővé kell tennie.

93.4.4. Áramlás

. Ha egy kézben lévő lapon ez a szöveg szerepel, hogy: „Áramlás:”, akkor az aktív játékos a saját körének fő fázisában, a 2. körétől kezdve, körönként egyszer használhatja egy ilyen lapjának Áramlás képességét. A képesség költsége mindig 1 VP és az Áramlással rendelkező lap kézből pakliba történő visszakeverése. A költség elköltése után létrejön a lapra írt hatás.

93.4.5. 

Az Áramlás költségét nem lehet módosítani vagy helyettesíteni.

93.4.6. 

Az Áramlásra, mint önálló cselekvésre reagálni lehet.

93.4.7. 

Az Áramlás mindig forrásnak minősül.

93.4.8. Kincsezés

. A kincsezés szabályai itt találhatók. (74.)

93.4.9. Párbaj

. Ha egy kézben lévő lapon az a szöveg szerepel, hogy: „Párbaj: X”, akkor az aktív játékos a saját körének fő fázisában, körönként egyszer egy ilyen lappal párbajt kezdeményezhet. Ehhez be kell jelentenie a párbajt, és el kell költenie 1 VP-t, majd a párbajhoz használt ilyen lapját képpel lefelé fordítva az asztalra kell tennie. Az ellenfél, ha van párbajos lapja, és vállalja a párbajt, szintén kitehet egy ilyen lapot a kezéből az asztalra, képpel lefelé fordítva. Ha az ellenfél kezében nincs párbajos lap, vagy nem vállalja, akkor automatikusan elveszítette a párbajt. A párbajhoz használt lapokat egyszerre kell felfedni. Akinek a lapján az X helyén magasabb érték szerepel, megnyerte a párbajt. A párbaj nyertese a választása szerint sebezhet 3 Ép-t vagy gyógyíthat 4 Ép-t egy célpont játékoson. Ha a két szám egyenlő, akkor az eredmény döntetlen, és nem történik semmi. Ezután a párbajban résztvevő lapok mindenképp a Semmibe kerülnek.

93.4.10. 

A párbaj önálló cselekvés, de nem lehet rá reagálni.

93.4.11. 

A párbaj költségét nem lehet módosítani.

93.4.12. 

A párbaj sebzését, ill. gyógyítását semmilyen módon nem lehet erősíteni, gyengíteni vagy semlegesíteni.

93.4.13. 

A párbaj, mint cselekvés nem tekintendő forrásnak.

93.4.14. Kompenzáció

. A kompenzáció mindig egy kézben levõ lap automatikus hatása, ami akkor jön létre, ha az adott lapot az ellenfél reakciója megakadályozza. A kompenzációra reagálni nem lehet. A Kompenzáció szabály a Kreátor műhelye kiegészítővel jött be, 2016-ban. Korábbi lapokon is előfordult, hogy a lap megakadályozásakor létrejövő automatikus hatással bírtak. Ezeket is kompenzációnak tekintjük, és ugyanazok a szabályok érvényesek rájuk.

93.5. Pakliban működő képességek

93.5.0. 

Amikor egy lap a saját szövege szerint a pakliban (kiegészítő pakliban) vagy a pakliból (kiegészítő pakliból) fejti ki a hatását, akkor egy pakliban működő speciális képességről beszélünk.

93.5.1. 

Ha egy lapon az szerepel, hogy előkeresheted a paklidból, akkor ez a lapnak egy pakliból működő aktiválást kívánó képessége.

93.5.2. 

A pakliból működő képességet a lap megőrzi akkor is, ha visszakeverik a pakliba.

93.5.3. 

A pakliban működő képességek hatásnak számítanak.

93.6. Gyűjtőben működő képességek

93.6.0. 

Ha egy lapon az szerepel, hogy a gyűjtőből is működik, illetve a lap szövegéből az következik, hogy a képesség a gyűjtőből használható, akkor gyűjtőben működő speciális képességről beszélünk.

93.6.1. 

A gyűjtőben működő képességét a lap megőrzi a gyűjtőbe kerülését követően is.

93.6.2. 

Ha egy képesség a gyűjtőből és asztalról is egyaránt használható, akkor a lap e képességének használatára vonatkozó esetleges korlátait megőrzi a gyűjtőbe, vagy a gyűjtőből a játékba való kerülésekor.

93.6.3. 

A gyűjtőben működő képességek hatásnak számítanak.

94. Reakció cselekvés

94.0. 

Azokat az azonnali cselekvéseket, amelyekkel a játékosok cselekvéseire lehet reagálni, reakció cselekvésnek, vagy röviden reakciónak nevezzük.
[Kiegészítés]

94.0.1. 

Egyes speciális reakció cselekvésekkel kapcsolódó hatásokra, illetve egyéb eseményekre is reagálni lehet. Az ilyen reakciók szöveges leírása pontosan meghatározza, hogy az adott reakció mikor használható.

94.0.2. 

Azok a reakció cselekvések, amelyek szövegezése nem határozza meg pontosan, hogy mikor használhatók, kizárólag az ellenfél önálló cselekvésére reagálva használhatók.

94.0.2.1. 

Azok a lapok, amelyek „Semlegesítés: reakció” kijátszási móddal rendelkeznek semlegesítésként kijátszhatók automatikus reakcióra is, feltéve, hogy az ilyen semlegesítéssel rendelkező lap az adott fázisban kijátszható.

94.0.2.2. 

Azok a reakció cselekvések, amelyek hatást akadályoznak meg, használhatók automatikus hatásokra is, feltéve, hogy a reakció cselekvés az adott fázisban használható.
[Kiegészítés]

94.1. 

A reakciók közös jellemzője, hogy hatásuk mindig előbb jön létre, mint annak a cselekvésnek a hatása, amire velük reagáltak.

94.2. 

Azok a források, amelyek megakadályoznak valamit, mindig reakciónak számítanak.

94.3. 

Egy cselekvésre bármennyi reakció használható.

94.4. 

A játékosok felváltva használhatnak reakciókat.

94.5. 

Ha egy játékos nem kíván semmilyen reakciót használni, ez nem akadálya annak, hogy más játékos egymást követően egynél több reakciót is használhasson.

94.6. Reakció sor

. Az önálló cselekvést, és a vele összefüggésben használt valamennyi reakciót együttesen reakció sornak nevezzük.
[Kiegészítés]

94.6.1. 

A reakció sorban szereplő bármely cselekvésre lehet reakció cselekvéssel reagálni.

94.7. 

Az egyazon reakció sorban szereplő valamennyi cselekvés hatását kiértékelni csak azután lehet, miután az adott reakció sorban lévő cselekvések egyikére sem kíván már senki további reakciót használni. Ezután a reakció sorban szereplő cselekvések hatását időrendi sorrendben visszafelé haladva kell kiértékelni, kezdve a legutolsó reakció cselekvéssel.

94.7.1. Reakciók kiértékelése

. A reakció sorban szereplő reakciók kiértékelésekor a sorra kerülő reakció cselekvés valamennyi hatását végre kell hajtani, csak ezután lehet továbblépni a sorban utána következő reakcióra.
[Kiegészítés]

94.7.2. 

Ha a reakciók kiértékelése során a játékos olyan cselekvést hajt végre, amely a még hátralévő (ki nem értékelt) reakciók végrehajtását lehetetlenné teszi, akkor e cselekvés végrehajtása után a reakció sort le kell zárni. Ez esetben a ki nem értékelt cselekvések nem kerülnek végrehajtásra.
[Kiegészítés]

94.8. 

Azok a reakciók, amikkel lapkijátszásra lehet reagálni, csakis kézből kijátszott lapokra használhatók.

94.9. 

Ha egy lap szövegében a „Reakció:” megfogalmazás szerepel, ezen azt kell érteni, hogy ezt az aktiválást kívánó képességet reakcióként és önálló cselekvésként is lehet használni.
[Kiegészítés]

95. Automatikus reakció

95.0. 

. Automatikus reakciónak nevezzük, ha egy képesség vagy hátrány egy bizonyos cselekvés hatására automatikusan működésbe lép.

95.1. 

Az automatikus reakciók egymás után lépnek működésbe. Érvényben lévő több azonos hatású automatikus reakció közül egyazon cselekvésre mindig csak egy lép működésbe.
[Kiegészítés]

95.2. 

Az automatikus reakciók működésbe lépése mindig megelőzi a reakció cselekvések használatát.
[Kiegészítés]

95.3. 

95.3. Az automatikus reakciókat nem lehet drágítani.