III. rész - A lapok részei
6. Lapok kinézete
6.1.
A kártyák megjelenése egységes. A lap szélén, a kereten kívüli keskeny terület lehet fehér, fekete vagy ezüstszínű, de ennek a megkülönböztetésnek nincs különleges jelentése. Az egybefüggő narancssárga kerettel és háttérrel rendelkező lapok a szabálylapok, követők illetve őslichek.6.2. Kétszínű lap
. Ha egy lap az átlója mentén kétfelé osztva két különböző színű kerettel rendelkezik, akkor a lap egy ún. kétszínű lap. A kétszínű lapot egyszerre mindkét színű lapnak, és mindkét istenéhez tartózónak kell tekinteni. A kétszínű lapok közös kijátszási feltétele, hogy kijátszójának kell, hogy legyen a játékban legalább egy, az egyik színhez tartozó permanense, vagy legalább egy ilyen színű lapja a kezében (ezt meg kell mutatnia). Ha valamilyen ok miatt egy kétszínű lapnak megváltozik a színe, akkor csak az egyik színe változik meg.6.3.
A lapok felső felén az illusztráció, az alsó felén a szövegmező látható. Mindkettőt a keret övezi, amelynek színe és mintázata egységes.6.4.
Egyes lapok illusztrációja a kártya nagyobb részét betölti. Az ilyen lapokat ún. tóken-lapoknak vagy röviden tókeneknek nevezzük. A tókenek funkciójukat tekintve egyenrangúak a hagyományos megjelenésű lapokkal. (96.)6.5. A kártya neve.
A lapok felső szélén, jobbra igazítva szerepel a kártya neve.6.5.1.
Egyazon névvel jelölt lapból a pakliban nem lehet háromnál többet használni, akkor sem, ha azok közt különböző kiadású, eltérő szövegezésű vagy illusztrációjú, illetve felújított változatok is vannak. Amennyiben a játékos használ kiegészítő paklit is, akkor ez a szabály a paklira és a kiegészítő paklira egyetemlegesen vonatkozik.
[Kiegészítés]
Egyes lapokból a saját szövegük szerint háromnál több is használható a pakliban.
Egyes lapok különböző kiadásai más-más darabszám használatát engedélyezik. Az ilyen lapok maximális darabszáma a pakliban legfeljebb mindig annyi lehet, mint amennyinek a használatát valamennyi ilyen lap egyaránt engedélyezi (amelyik lapon nincs ilyen kitétel, az maximum három darab használatát teszi lehetővé).
6.5.1.1.
Ha egy szabály, versenyszabály vagy lap szövege korlátozza az egyazon lapból használható mennyiséget, akkor ez a paklira és a kiegészítő paklira egyetemlegesen vonatkozik.6.5.2.
Ha egy lap szövegében egy hivatkozott lap megnevezése szerepel (akár az „(új)” kitétellel együtt, akár anélkül), akkor ezen a megnevezett lap bármely kiadását, eredeti, vagy felújított változatát egyaránt értjük.6.5.3.
Ha egy lap szövege egy konkrét lap nevére hivatkozik, és a hivatkozott lapnak több különböző kiadása (eredeti és felújított változata) is létezik, akkor a játékosnak mindig meg kell határoznia, hogy a lapjának szövege a hivatkozott lap eredeti vagy felújított változatára vonatkozik.
[Kiegészítés]
A játékosnak a lap kijátszásakor vagy használatakor kell meghoznia ezt a döntést, és döntése mindaddig, amíg a lapja játékban van, illetve amíg annak hatása érvényben van, nem változtatható meg.
6.5.4.
Az "előre kikészített lapot" létrehozó lapok eredeti (tehát nem felújított) változatai csakis eredeti (tehát nem felújított) változatot hozhatnak létre.7. A lapok idézési költsége
7.0.0.
A lapok bal felső sarkában látható szám a lap idézési költsége.
[Kiegészítés]
A lapok alap- és módosított idézési költségére, valamint az idézési költség helyettesítésére vonatkozó részletszabályok a lapkijátszás folyamatának leírásánál találhatók. (21.9.) (24.)
7.0.1.
Az idézési költség lehet varázspont, szörnykomponens, építő, áldozás, nekron és zansszilánk. Az idézési költség típusát az ikon alakja illetve színe határozza meg.7.1. Varázspont idézési költség
. A varázspont idézési költséget a : ikon jelöli. A varázspont idézési költséget a játékos a rendelkezésére álló varázspontokból fizetheti ki.7.2. Zanszilánk idézési költség
. A zanszilánk idézési költséget az arany szín különbözteti meg a varázspont idézési költségtől.7.2.0.
Azokat a lapokat, amelyek idézési költsége zanszilánk idézési költséget (is) tartalmaz, összefoglaló néven zanszilánkoknak nevezzük.
[Kiegészítés]
A zanszilánk nem laptípus és nem lap altípus, hanem egy gyűjtőfogalom.
7.2.1.
A zanszilánk idézési költség minden tekintetben varázspontnak számít, de a játékos minden egyes zanszilánk idézési költséget kifizethet 1 szörnykomponens, 1 építő vagy 1 áldozás elköltésével.
[Kiegészítés]
A zanszilánk költség varázsponttól eltérő kifizetése a kapcsolódó hatások szempontjából nem tekinthető helyettesítésnek.
7.2.2.
A zanszilánk idézési költségű lapok idézési költsége semmilyen módon nem csökkenhet 1 alá.7.3. Építő idézési költség
. Az építő idézési költséget a E ikon jelöli. X építő idézési költséget a játékos a tartalékjában lévő aktív lényei közül X lény passzivizálásával fizethet ki.7.4. Áldozás idézési költség
. Az áldozás idézési költséget a C ikon jelöli. X áldozás idézési költséget a játékos X játékban lévő lapja, illetve önálló jelzője (azaz X permanense) feláldozásával fizethet ki.
[Kiegészítés]
A költségként feláldozott lapok, illetve önálló jelzők egyaránt lehetnek aktívak vagy passzívak.
Az áldozás idézési költséget lények és varázslatok esetén sem kell átszámolni, és kővé változtatott lények is feláldozhatók áldozás idézési költségnek (zanszilánknak).
7.4.1.
Az áldozás idézési költséget csak úgy lehet módosítani, ha ezt egy szabály vagy lap szövege kifejezetten lehetővé teszi, nevesítve, hogy a módosítás az áldozás idézési költségre (is) vonatkozik.
[Kiegészítés]
Az áldozás idézési költség helyettesítésére az általános szabályok vonatkoznak.
7.4.1.1.
A lapok idézési költségében szereplő áldozást nem lehet csökkenteni, kivéve, ha az olcsóbbító hatás kifejezetten az áldozás költséget olcsóbbítja.7.4.1.2.
A lapok idézési költségét áldozással drágítani csak akkor lehet, ha a drágító hatás kifejezetten áldozással drágít.7.4.2.
Ha egy cselekvés költsége tartalmazza egy (vagy több) lap feláldozását (is), akkor a feláldozott lapot vagy lapokat ugyanezen cselekvés végrehajtásakor már gyűjtőben lévőnek kell tekinteni, kivéve, ha már a cselekvés bejelentésekor választani kell a gyűjtőben lévő lapok közül. Ez esetben az épp feláldozott lapok nem választhatók.7.5. Nekron idézési költség
. A nekron idézési költséget a L ikon jelöli. X nekron idézési költséget a játékos a paklija tetejéről X*4 lap Semmibe dobásával fizethet ki.
[Kiegészítés]
A cselekvés költségeként kifizetett nekronnal Semmibe dobott lapokat csak azután lehet megnézni, miután a cselekvés sikeresen létrejött. Ha a cselekvést a játékos bármilyen okból visszavonja, akkor a költségként eldobott lapokat eredeti sorrendjükben vissza kell tenni a pakli tetejére. Ha a lapokat a játékosok bármelyike megismerte, vagy a sorrendjük már nem rekonstruálható, akkor megkeverve kell őket a pakli tetejére visszatenni.
Amennyiben valaki egy cselekvésével közvetlenül a pakli tetejéről próbál egy vagy több konkrét, ismert lapot kijátszani, akkor az e cselekvéssel elindított reakció sorba kerülő nekron költségű reakciókat úgy kell kifizetni, hogy a kijátszani kívánt lapot nem lehet a nekronnal eldobni. (4.21.1.)
7.5.1. Nekronszabály
. A játékosok első három körében körönként minden játékos csak egy-egy olyan lapot játszhat ki a kezéből, amelynek az idézési költsége kizárólag nekront tartalmaz.
[Kiegészítés]
Ha egy lap idézési költsége nekronnal helyettesíthető, akkor az így helyettesített idézési költség kifizetésével kijátszott lap a nekron-szabály szempontjából nem számít nekron idézési költségű lap kijátszásának.
7.6. Vegyes idézési költség
. Azokat a lapokat, amelynek idézési költségében többféle idézési költségtípus is szerepel, vegyes idézési költségű lapoknak nevezzük.7.6.1.
Az idézési költségükben varázspontot és zanszilánkot is tartalmazó lapok vegyes idézési költségű lapok. Ha egy lap vagy szabály kifejezetten varázspont idézési költségre hivatkozik, akkor az ilyen lapok esetében ennek a kétféle idézési költségnek az összegét kell figyelembe venni.7.7. Változó idézési költség
. Ha egy lap idézési költségében X vagy ? szerepel, illetve ha a lap a saját szövege szerint a saját idézési költségét módosíthatja, akkor a lapot változó idézési költségű lapnak nevezzük. (21.8.)7.7.1.
A változó idézési költségű lapok alap idézési költségét a saját szövegük alapján, illetve a kijátszó játékos szándéka szerint kell megállapítani.7.7.2.
A kézben, pakliban, gyűjtőben (Semmiben) lévő változó idézési költségű lapok alap idézési költsége mindig a lap bal felső sarkában szereplő konkrét érték. Az alap idézési költség pontos kiszámítását kizárólag a lap kijátszásakor kell elvégezni.
[Kiegészítés]
Ha a kézben, pakliban vagy gyűjtőben (Semmiben) lévő változó idézési költségű lap idézési költségében X illetve ? szerepel, ezek értékét mindig a lehető legkisebbnek kell tekinteni.
Ha a változó idézési költségű lap idézési költsége kézben lévő lapoktól függ, az ilyen lapok kijátszásakor meg kell mutatni az összes kézben lévő lapot.
7.7.3.
Ha a változó idézési költségű lap nem kézből kerül kijátszásra, az idézési költségben szereplő X, illetve ? mindig a lehető legkisebb érték.
[Kiegészítés]
Ha egy cselekvés a változó idézési költségű lapot kézből, pakliból vagy gyűjtőből keresi elő, dobatja el, vagy onnan veteti vissza, akkor az idézési költségben szereplő X, illetve ? szintén a lehető legkisebb érték, és ezt ki kell számolni. A cselekvés ennek megfelelően fejti ki hatását az ilyen lapra.
7.7.4.
A változó idézési költségű asztalon maradó lap alap idézési költségét mindaddig a kijátszásakor megállapítottnak kell tekinteni, amíg a lap ki nem kerül a játékból.7.8. Fix idézési költség
. Fix idézési költségűnek nevezzük az összes lapot, ami nem minősül változó idézési költségűnek.8. Lapok típusa
8.0.0.
A lapok középső részén, az illusztráció és a szövegmező közti keretben, balra igazítva, álló betűtípussal szedve szerepel a lap típusa. A lapok típusaihoz kötődő általános szabályokat ebben a fejezetben foglaltuk össze.8.0.1.
A laptípus, és a hozzá tartozó szabályok nem számítanak különleges képességnek.8.0.2.
Az egyes laptípusokhoz tartozó további részletszabályok, szabálymagyarázatok és kiegészítések ebben a fejezetben találhatók.8.1.0. Lény, nem-lény
. A szörny, torzszülött, kalandozó, galetki és avatár típusú lapokat együttesen lényeknek nevezzük. Valamennyi további laptípust együttesen nem-lény lapoknak nevezzük.
[Kiegészítés]
A „lény” illetve „nem-lény” megnevezés egy gyűjtőfogalom, és nem laptípus.
8.1.1.
A lényeket a játékosok a kezükből a saját körük fő fázisában játszhatják ki.8.1.2.
A lények kijátszásuk után passzívan a tartalékba kerülnek.8.1.2.1.
Ha valamilyen forrás eredményeképp egy lény kerül játékba, és a leírása másképp nem rendelkezik, az a lény mindig a tartalékba kerül. Ha nincs megadva, hogy aktívan vagy passzívan, akkor attól függõen jön aktívan, ill. passzívan, hogy kézbõl való kijátszáskor hogy jönne játékba.8.1.3.
Ha egy szabály vagy lap szövege szörnyekre hivatkozik, ott ezen minden esetben a torzszülötteket is érteni kell.8.1.3.1.
Ha egy lap szövege szerint konkrét laptípust kell meghatározni, és választható mind a szörny, mind a torzszülött laptípus, akkor a szörny laptípus választása a torzszülöttekre nem vonatkozik.8.2.1. Galetki, torzszülött.
. Ha egy játékos az ellenfél torzszülöttjéből szörnykomponenst nyer ki, és van a játékban galetkije, akkor minden egyes szörnykomponens kinyerése helyett tehet egy tetszőleges galetkijére egy erősödés-jelzőt. Minden erősödés-jelző +1 sebzést és +1 Ép-t jelent a galetkinek. A galetkik ilyen módon történő erősítése nem számít sem cselekvésnek, sem forrásnak, sem célzásnak.
[Kiegészítés]
A harci fázis harci képességek használata vagy ütés részfázisaiban megölt torzszülöttekből a szörnykomponens kinyerésére csak az esetleges életmentő hatások, végrehajtása után kerülhet sor, ezért az így kapott erősödés-jelző a 0 Ép-re vagy az alá sebződött galetkit nem mentheti meg.
8.2.2.
Ha a játékosnak van galetkije és torzszülöttje is játékban, bármikor, azonnali cselekvésként feláldozhatja egy aktív torzszülöttjét azért, hogy galetkijei közt szétosszon annyi erősödés-jelzőt, amennyi szörnykomponens volt kinyerhető a torzszülöttből. Az erősödés-jelző +1 sebzést és +1 Ép-t jelent. Ez a szabály az előkészítő fázis második szakaszában is alkalmazható. A galetkik ilyen módon történő erősítése nem számít sem forrásnak, sem célzásnak.
[Kiegészítés]
Mindkét fenti lehetőség a galetki és torzszülött laptípusokhoz tartozó játékszabály.
8.2.3. Galetki
. A galetki laptípushoz tartozó játékszabály, hogy testrész kártyák tehetők rájuk.8.3.1. Kalandozó
. A kalandozó laptípushoz tartozó játékszabály, hogy szintlépés kártyák tehetők rájuk, illetve egyéb módon szintet léphetnek. A kalandozók alapesetben 0. szintűnek számítanak, és minden általuk kapott szintlépés +1 sebzést és +1 Ép-t jelent, valamint esetleg lehetőséget speciális képességek használatára.
[Kiegészítés]
A +1 sebzést és +1 Ép-t nem jelentő szintlépés fogalmát a Kódex mellőzi.
Kalandozók rendelkezhetnek olyan képességgel (ez akár aktiválást kívánó, akár automatikus, akár állandóan működő képesség lehet), amelyek csak bizonyos számú
szintlépés után használhatók. Az ilyen képességet az „X szintlépés:” szövegrész vezeti be. Ez a szövegrész már önmagban is képesség, akkor is, ha a kalandozó a megfelelő számú szintlépéssel még nem rendelkezik. Az ilyen képesség ténylegesen akkor lép működésbe, illetve akkor használható, ha a kalandozó bármely módon eléri az X. szintet.
8.3.2. Neves kalandozó: azokat a kalandozókat, amelyek egyedi tulajdonnévvel rendelkeznek neves kalandozóknak nevezzük. Mivel a neves kalandozók és a nem-neves kalandozók pontos elhatárolása definícióval nem oldható meg egyértelműen, ezért a Kiadó a neves kalandozókat taxatíve felsorolta.
A fogalom összefügg azzal a már eltörölt szabállyal, miszerint egyazon neves kalandozóból egyazon játékos oldalán egyszerre csak egy lehet játékban. Mivel a Kódex ezt a szabályt már mellőzi, ezért a neves kalandozókra vonatkozó korlátozást, és a neves kalandozók felsorolását sem tartalmazza.
8.4.1. Szintlépés, testrész
. A szintlépés és testrész típusú kártyákat a játékosok csak a saját körük fő fázisában játszhatják ki. A szintlépés kártya csak kalandozóra, testrész kártya csak galetkire rakható.8.4.2.
A szintlépés és testrész kártyák kijátszása nem számít sem forrásnak, sem célzásnak.8.4.3. Testrészáldozás szabály
. Ha az előkészítő fázison kívül létrejön egy forrás, ami egy vagy több galetkit céloz, megsebez, aminek hatására egy vagy több galetki kikerül a játékból, vagy a tulajdonosa irányítása alól, ami passzivizálna egy vagy több galetkit, vagy jelzőt tenne egy vagy több galetkire, akkor bármelyik érintett galetki gazdája reakcióként feláldozhat egyet az érintett galetkin lévő testrészei közül. Ekkor ennek a forrásnak erre az érintett galetkire semmilyen hatása nem lesz, de a forrás egyéb hatásai létrejönnek.
[Kiegészítés]
A szabály szerint a testrész kizárólag olyan forrásra történő reakcióként áldozható fel, amely hatna az adott galetkire. Önálló cselekvésként, azaz nem reakcióként, illetve ha nem egy forrás (hanem pl. egy hátrány) hat a galetkire, akkor a testrész eszerint a szabály szerint nem áldozható fel.
8.5.0. Varázslat
. Az azonnali, általános és bűbáj típusú kártyákat együttesen varázslatoknak nevezzük.
[Kiegészítés]
A „varázslat” egy gyűjtőfogalom, és nem laptípus.
A varázslatok kijátszása mindig forrásnak számít.
8.5.1. Azonnali
. Az azonnali varázslatok bármely játékos fő-, harci-, vagy gyógyulási fázisában kijátszhatók. Valamennyi egyéb laptípus csak a játékos saját fő fázisában játszható ki.8.5.1.1. Lapkijátszás ellenfél körében
Ha egy szabály vagy egy lap szövege lehetővé teszi, hogy egy azonnalitól eltérő típusú lapot a játékos az ellenfél körében is kijátsszon, és a szöveges megfogalmazás nem említi, hogy ez pontosan mikor tehető meg, akkor ezen a lehetőségen az ellenfél fő fázisában történő lapkijátszást kell érteni.
[Kiegészítés]
Az ilyen lapok többszemélyes játék esetén bármely játékos fő fázisban kijátszhatók.
8.5.2. Általános, bűbáj
. Az általános és bűbáj varázslatokat a játékosok csak a saját körük fő fázisában játszhatják ki.8.5.3.
Az azonnali és általános varázslatok hatása a kijátszásuk után azonnal megtörténik, ezután ezek a lapok a gyűjtőbe kerülnek.
[Kiegészítés]
Az azonnali és általános varázslatok azon hatásait, amelyek kijátszásuk után időlegesen, időszakosan vagy tartósan érvényben maradnak, önálló forrásnak kell tekinteni.
8.5.4. Bűbáj
. A bűbáj típusú varázslatok kijátszásuk után aktívan az asztalon maradnak.8.5.5.
A bűbáj ’valamire’ típusú lapoknak mindig megfelelő, ’valami’ típusú célpontot kell választani, és kijátszáskor erre a célpontra kell őket rátenni. Ha nincs megfelelő célpont, az ilyen típusú lap nem játszható ki.
[Kiegészítés]
A ’bűbáj valamire’ típusú lapok kijátszása mindig forrásnak, és célzásnak számít.
8.5.6.
Ha egy szabály vagy lap szövege „bűbáj”-t említ, ott ez alatt valamennyi bűbájtípust egyaránt érteni kell.
[Kiegészítés]
A ’bűbáj lapra’, ’bűbáj lényre’ és az egyéb, ’bűbáj valamire’ típusú lapok laptípusa egyaránt bűbáj.
8.6. Építmény
. Az építményeket a játékosok csak a saját körük fő fázisában játszhatják ki. Az építmények kijátszásuk után passzívan az asztalra kerülnek.8.6.1.
Az építmények kijátszáskori automatikus képességei akkor is létrejönnek; illetve kijátszáskori aktiválást kívánó képességeik akkor is használhatók, ha az építmény bármely okból passzívan kerül játékba.
[Kiegészítés]
Ahol egy szabály vagy lap szövege épületet említ, ott ezen az építmény laptípust kell érteni.
8.7. Tárgy
. A tárgyakat a játékosok csak a saját körük fő fázisában játszhatják ki. A tárgyak kijátszásuk után aktívan az asztalra kerülnek.8.7.1. KF tárgy
. A tárgyak egy részén az illusztráció és a szövegmező közti keretben a # ikon látható. Ezeket a tárgyakat nem az asztalra kell kitenni, hanem egy olyan lényre kell rátenni, ami képes azt használni, azaz szintén rendelkezik a # ikonnal. A szabályok vagy lapok szövegében a „KF” (kézben fog) rövidítés a # ikont jelenti. Azt a lényt, amelynél tárgy van, nevezzük a tárgy hordozójának.
[Kiegészítés]
A # ikonos tárgyak kijátszása nem számít sem forrásnak, sem célzásnak.
Ha egy KF tárgy szövegezése kifejezetten megengedi, hogy bármilyen lényre rátehető, akkor ezen azt kell érteni, hogy a lénynek nem kell tudnia tárgyat használni, nem kell rendelkeznie a KF ikonnal, annak hiányában is kaphat ilyen tárgyat.
8.7.2. KF tárgy megszerzése
. Amennyiben egy tárgyat hordozó lény harcol egy másik lénnyel, és a tárgyat hordozó lény a harci fázisban kikerül a játékból, míg a vele harcoló lény a játékban marad, akkor a játékból kikerülő lényen lévő tárgy nem kerül automatikusan a gyűjtőbe. Ez esetben a harcot túlélő lény gazdája dönthet úgy, hogy a gyűjtőbe kerülés helyett a rátett tárgyat átrakja a harcban részt vevő és azt túlélő lényére, feltéve, hogy az hordozója lehet a tárgynak. Ilyen esetben az új hordozó gazdája lesz az elvett tárgy új gazdája.
[Kiegészítés]
Az így elvett tárgy a harci fázisnak azon részfázisa végén cserél gazdát, amikor az addigi hordozó kikerült a játékból.
Ha a KF tárgy hordozóját egynél több lény támadja, és a harc végén a tárgyat egynél több lény is megszerezheti, akkor e lények gazdája eldöntheti, hogy a tárgyat mely lénye szerezze meg.
8.8.0. Szakértelem
. A szakértelmeket a játékosok csak a saját körük fő fázisában játszhatják ki. A szakértelmek kijátszásuk után aktívan az asztalra kerülnek.8.8.1.
Az azonos szakértelmek összeadódnak, és a szintjük megegyezik a játékos oldalán lévő ugyanolyan szakértelmek számával.8.9.0. Helyszín
. A helyszíneket a játékosok csak a saját körük fő fázisában játszhatják ki. A helyszín kijátszása után aktívan az asztalra kerül.8.9.1.
A helyszínek játékba hozatala a kapcsolódó hatások szempontjából nem számít lapkijátszásnak, nem lehet rájuk reagálni, és az idézési költségüket sem lehet módosítani.8.9.2.
A helyszínek idézési költségében szereplő szörnykomponens kifizethető 2 Ép feláldozásával is. A helyszínek idézési költségét egyéb módon sem részben, sem egészében nem lehet helyettesíteni. A helyszínek idézési költségében szereplő szörnykomponens ilyen módon történő kifizetése a kapcsolódó hatások szempontjából nem számít helyettesítésnek.8.9.3.
A helyszínek a források és kapcsolódó hatások szempontjából nem számítanak játékban lévő lapoknak.8.9.4. Helyszíncsere
. Egy időben csak egy helyszín lehet játékban. Ha valaki egy új helyszínt játszik ki, az előző a gyűjtőbe kerül.8.9.5.
A helyszínekre csak azok a források hatnak, amelyekre ez külön rá van írva. Semmilyen módon nem lehet őket feláldozni, passzivizálni, képességüket kikapcsolni illetve őket az asztalról visszakeverni, vagy onnan kézbe visszavenni, még költségként sem. A helyszínek nem cserélhetnek gazdát.8.9.5.1.
A helyszínek aktiválást kívánó képességeire nem lehet reagálni, és ezeket nem lehet drágítani sem.8.9.6. Helyszínkeresés
. Bármely játékos az előkészítő fázisa második szakaszában, 2 VP árán, a húzás fázisban húzott lap felhúzása helyett, kikereshet egy helyszínt a paklijából. Mindez a húzás fázisban végrehajtott keresésnek minősül.
[Kiegészítés]
Ha a húzás fázisban a játékos több lapot húzna, a helyszínkeresés az első lap felhúzása helyett történik.
Ha egy helyszínkereséssel játékos helyszínt keresett a paklijában, és nem talált, akkor nem kapja vissza a ráköltött 2 VP-t, és nem húzhat a keresés helyett lapot sem.
Ahol egy szabály vagy lap szövege helyszínkeresést vagy helyszín előkeresését említi, ott ezen a fenti szabálypont szerinti helyszínkeresést kell érteni.
8.9.7.
A helyszínek kapcsolódó hatásokkal (gyűjtőből, pakliból) is játékba hozhatók, és esetleges kijátszáskori képességük ilyenkor is létrejön.8.10. Szabálylap, követő, őslich.
A szabálylapok, követők és őslichek különleges laptípusok. A rájuk vonatkozó szabályok itt találhatók. (42.)8.11.0. Rátett lap
. A bűbáj ’valamire’, a szintlépés, a testrész típusú lapokat valamint a # ikonnal jelölt tárgyakat összefoglaló néven rátett lapoknak nevezzük.
[Kiegészítés]
A „rátett lap” megfogalmazás nem laptípus, hanem a lapok egy csoportjának gyűjtőneve.
8.11.1.
A rátett lap mindig hatással van arra a lapra, amelyen elhelyezkedik. Ez egy állandóan működő hatás, amire nem lehet reagálni.
[Kiegészítés]
Hatásokra immunis permanensre is lehet rátett lapot tenni, de annak semmilyen hatása nincs az ilyen permanensre.
8.11.2.
A rátett lap gazdája mindig az a játékos, aki kijátszotta, akkor is, ha a kijátszásakor azt egy másik játékos permanensére teszi.8.11.3.
Ha egy permanens gazdát cserél, az esetlegesen rajta lévő rátett lapok gazdája továbbra is az a játékos marad, aki azt a permanensre kijátszotta.
[Kiegészítés]
Megjegyzés: a szabálymódosításra a rátett lapok erősítése céljából volt szükség.
9. Lapok altípusa
9.1.
Amennyiben egy lapnak van altípusa, akkor ennek megnevezése a típus megnevezése alatt található, dőlt betűvel szedve.9.2.
Két varázslat-altípust ikon jelöl. Ezek a tűzvarázslatok: T ikon, és a mentális varázslatok: M ikon. Egyéb ikonok akkor sem jelentenek lap altípust, ha egyébként azok lapok egy csoportját jelölik.9.3.
Ha egy szabály vagy lap röviden az altípus megnevezésre hivatkozik, akkor ez alatt az ilyen altípussal rendelkező lapokat és önálló jelzőket (permanenseket) kell érteni.9.4.
Az egyes lap altípusokhoz kapcsolódó különleges szabályok itt találhatók. (51.)10. Lap istene, klánja
10.1.
Az illusztráció és a szövegmező közti keretben, jobbra igazítva szerepel a lap színére utaló isten vagy klán neve.
[Kiegészítés]
A Túlélők Földje játékhoz kapcsolódó kártyákon egy isten neve, míg az Ősök Városa játékhoz kapcsolódó kártyákon egy klán megnevezése szerepel. Az azonos színű lapok kölcsönösen ugyanahhoz az istenhez, illetve klánhoz tartozónak számítanak. (Tharr - Tisztogató, Sheran - Tudós, Fairlight - Mágus, Dornodon - Tolvaj, Leah - Halhatatlan, Chara-din - Mutáns, Elenios - Pszionicista, Raia - Katona, és Bufa - Bárd. Rhatt színével egyező színű klán nincs.)
10.2. Színtelen lap
. Azokat a kártyákat, amelyeken nem szerepel egyik isten vagy klán neve sem, színtelennek nevezzük.10.3.
Ha egy szabály vagy lap szövege egy vagy több színre hivatkozik, akkor külön színnek kell tekinteni a színtelen lapokat is.
[Kiegészítés]
Ha egy szabály vagy lap szövege istenre, vagy klánra hivatkozik, illetve a játék során egyéb okból meg kell nevezni egy istent, vagy klánt, ekkor ez a színtelen lapokra nem vonatkozik, illetve a színtelen lapok ilyenkor nem nevezhetők meg.
11. Egyéb ikonok
11.0.
A kártyákon található egyéb ikonok az illusztráció, illetve a szövegmező körüli keretben, ritkábban a szövegmezőben találhatók, és jelentésüket itt tárgyaljuk. (69.)11.1.
Az illusztráció és a szövegmező körüli keretben található ikonokat a lapok a pakliban, kézben és a gyűjtőben (Semmiben) is megőrzik. Ezekre az ikonokra egyes részletszabályok és konkrét lapok akkor is hivatkozhatnak, ha az adott ikon képességet jelöl, és a lapnak valamely oknál fogva nincs képessége.12. A kártya leírása
12.1.
A lapok szövegmezejében, álló betűtípussal szedett szöveg a kártya leírása.12.2.
A lapokon szereplő szöveges leírásnak négy típusa lehet: a lap használatának vagy kijátszásának magyarázata; kijátszási feltétel; speciális (különleges) képesség vagy röviden: képesség; és hátrány. Ezen fogalmak pontos tartalma itt található. (92.)12.3.
Ha egy hatás valamely kulcsszó előfordulását vizsgálja egy lapon, akkor ezen a lap nevének, típusának, altípusának, ikonjainak, és a szövegmezőjében levő szövegének (kivéve színesítő szöveg) vizsgálatát értjük.13. Színesítő szöveg
13.1.
A lapok szövegmezejében, alul, dőlt betűtípussal szedett szöveget nevezzük színesítő szövegnek. Ezek nem képességek vagy szabályok, nem a lap működésére vonatkoznak, csak érdekesebbé teszik a kártyát, illetve segítségükkel mutatkozik meg a játék háttérvilága.14. Lény sebzése
14.1.
A lapok bal alsó sarkában, a keretben található a B ikon. Az ikonon belüli szám jelöli, hogy a lény a harc ütés részfázisában mekkora sebzést képes okozni. Az itt található érték a lény alapsebzése.14.2. Mágikus támadás
. Ha a sebzés ikon aranyszínű, az azt jelenti, hogy a lény mágikus támadású. A mágikus támadású lény a harc ütés részfázisában képes megsebezni a mágikus védelmű lényt vagy építményt is. (15.2.)14.3.
A lény ütés fázisban ténylegesen leadott sebzését az alapsebzésére vonatkozó esetleges módosítások végrehajtásával kell kiszámolni.14.4.
A lények sebzésére ható módosító hatásokat a matematika szabályai szerint kell összegezni. Ezen hatások egyenrangúak.14.5.
A lény az ütés fázisban pontosan annyi sebzést okoz, mint amennyi a tényleges sebzése.
[Kiegészítés]
Az ütés fázisban a lény mindig az összes lehetséges módosítás figyelembevételével kiszámított, teljes sebzését leadja, ennél kevesebbet akkor sem sebezhet, ha ez a gazdája számára előnyösebb lenne.
15. Lény ÉP-je, ill. építmény strukturális pontja (Sp-je)
15.1.
A lapok jobb alsó sarkában, a keretben található a A ikon. Az ikonon belüli szám jelöli, hogy a lény illetve építmény milyen mértékű sebzést képes elviselni. Az itt található érték a lény alap életpontja (alap Ép), illetve az építmény alap strukturális pontja (alap Sp).15.2. Mágikus védelem
. Ha a A ikon aranyszínű, akkor az azt jelenti, hogy a lény vagy építmény mágikus védelmű.15.3.
A mágikus védelmű lényeket és építményeket a harc ütés részfázisában csak a mágikus támadású lények képesek megsebezni. Ha egy nem mágikus támadású lény mágikus védelmű lényt vagy építményt üt meg, akkor a tényleges sebzése a harc ütés részfázisában, bármennyi volt is, 0-ra csökken.16. Lap gyakorisága és a kiegészítő jele
16.1.
A kártya illusztrációjától balra, a keretben található a gyakoriságot és a kiadást jelölő ikon. Az ultraritka lapokat az ’UR ikon’, a ritka lapokat az aranyszínű, a nem-gyakori lapokat az ezüstszínű, a gyakori lapokat a bronzszínű ikon jelöli. A gyakoriságot jelölő szín a kiadás ikonjában látható.
[Kiegészítés]
A kiadás ikonjában szereplő piros szín a lap és a Túlélők Földje játék, a kék szín a lap és az Ősök Város játék (a HKK háttérvilágai) közti kapcsolatra utal. Az ultraritka lapok nem tartoznak egyik kiegészítőhöz, illetve nem kapcsolódnak szorosan egyik háttérvilághoz sem.
Az Invázió, a Csillagképek, a Zén expedíciói és a Zén emlékiratai elnevezésű kiegészítő-sorozatok, valamint az Alanori Krónika, a Túlélők Földje találkozó, a HKK Társasjáték és a DVD melléklet lapjai minden esetben ritka lapoknak minősülnek, és ezek a lapok mindkét háttérvilághoz egyaránt kapcsolódnak. Az egyes kiadások ikonjai itt találhatók. (69.2.) A 2000. előtt kiadott lapok kiegészítő ikonja egységes, a lapok ritkaságára utaló megkülönböztetést nem tartalmaz.
17. Illusztrátor
Az illusztrátor neve az illusztrációtól jobbra, a keretben található.18. Tervező
A lap tervezőjének neve szerepel néhány lapon a szövegmezőtől jobbra, a keretben.19. Copyright
A lap kiadásának éve a lap alján, a keretben szerepel.
