28. A kezdés sorrendje
28.1.
Az alábbiakban ismertetjük, a játék megkezdése előtt milyen teendői vannak a játékosoknak. A 28.2-3. lépéseket minden ellenfél ellen csak egyszer, az első meccs előtt kell végrehajtani, a többi lépést minden egyes meccs kezdetén.28.2.
A meccsek megkezdése előtt a játékosok felfedik szabálylapjukat és/vagy követőjüket, valamint az általuk használt céheket. Ha valaki Semleges csatamező szabálylappal játszik, annak hátránya, hogy az ellenfél átnézheti a paklinkat, kivehet, és félretehet belőle lapokat. Ezt is meg kell tenni még a meccsek elkezdése előtt, ha van ilyen.28.3.
A játékosok kockadobással meghatározzák, ki fog dönteni az első játékban arról, hogy ki kezd. A további meccsekben a döntés felváltva történik, nincs újabb kockadobás, a második meccsben a másik játékos dönt, a harmadikban megint az, aki a kockadobást nyerte.28.4.
A játékosok megkeverik saját paklijukat, majd az ellenfélét, és emelnek.28.5.
A szabálylapok és követők egyszerre kezdenek működni.28.6.
A szabálylapok és követők által kialakított helyzetet értékelni kell, majd meg kell határozni, hogy mely játékos hány lappal, továbbá milyen maximális és aktuális életponttal kezdi a játékot.
[Kiegészítés]
Ha több szabálylap illetve követő is módosítja a játékosok maximális életpontját, akkor először azokat a módosításokat kell végrehajtani, amelyek fix. értékre emelik, vagy csökkentik a max. Ép-t. Ha több ilyen is van, akkor ezek közül a magasabb értéket kell figyelembe venni. Ezután a matematika szabályai szerint kell végrehajtani a max. Ép csökkentését, vagy növelését.
Az aktuális életpont megállapításánál ugyanezt a sorrendet kell alkalmazni, kivéve Arochos esetében, amely mellett a játékos fixen 1 Ép-ről kezd, bármilyen esetleges módosítás ellenére.
28.7.
Ezután szintén egyszerre életbe lépnek, illetve használhatók a azok a képességek, amelyek a játék kezdetén lépnek működésbe, illetve ekkor használhatók.
[Kiegészítés]
Ha több különböző szabálylap/követő lép egyszerre működésbe, illetve egyszerre használhatók, akkor a játékosok az erre vonatkozó döntéseiket rejtve, egymás döntéseinek ismerete nélkül hozzák meg, és azt egyszerre közlik, illetve hajtják végre. (Változó környezet szabálylap esetén kiválasztják a játék elején használt szabálylapot, és azt egyszerre fedik fel, Molluszk, az ócskás követő esetén kiválasztják a játék elején kért ósckaságot, és azt egyszerre fedik fel, stb.).
28.8.
Ezután a játékosok felhúzzák a kezdőkéz lapjait.
[Kiegészítés]
A kezdőkézre felhúzott lapok a kapcsolódó hatások szempontjából nem minősülnek húzott lapoknak.
28.9. Újrakeverés (mulligan).
Az a játékos, akié a döntés joga, dönthet arról, hogy újrakeveri-e a kezét. Ekkor a kezében levő lapokat bekeveri a paklijába (ellenfelének ekkor joga van keverni / emelni), majd húz ugyanannyi lapot, ahány lapja volt. Ugyanazon ellenfél ellen összesen csak 1 játszmánál van erre lehetősége minden játékosnak. Ezután ellenfele is dönthet arról, hogy akar-e újrakeverni, ha még nem élt ezzel a lehetőséggel.
[Kiegészítés]
Az újrakeverés hatására nem sül ki semmilyen, lapok visszakeveréséhez vagy húzáshoz kapcsolódó hatás.
28.10.
Ha valamelyik játékos Korlátozás (új) szabálylappal játszik, akkor az ezen a ponton kezd el működni. A játékosok eldobják a kezükből a szükséges lapokat a Semmibe. A sorrendről a Korlátozás gazdája dönt.
[Kiegészítés]
Ha mindkét játékos Korlátozást használ, akkor a játékosok képpel lefelé fordítva leteszik az asztalra az eldobni szándékozott lapokat, majd azt egyszerre felfedve dobják a Semmibe.
28.11.
Az a játékos, akié a döntés joga, eldönti, hogy elkezdi a játékot, vagy átadja a kezdést az ellenfélnek.