Tartalomjegyzék   |   Tárgymutató

21. Lapkijátszás

21.1. Lapkijátszás folyamata

21.1.1. 

A lapok kijátszása meghatározott logikai sorrendben végrehajtott lépésekből álló művelet. A folyamat egyes lépései egymással nem cserélhetők fel, és nem hagyhatók el.

21.1.2. 

A kapcsolódó hatásokkal kijátszott további lapok kijátszása nem minősül önálló cselekvésnek.

21.2. Lapkijátszás lépései

21.3. A lapkijátszás

21.3.0. 

A lapok bármilyen módon történő játékba hozatala lapkijátszásnak számít.

21.3.1. 

Ez a fejezet a lapok kézből való kijátszásának általános szabályait foglalja össze. Lapok képességeivel egyéb módon, azaz nem kézből történő lapkijátszásra az adott lap képessége további szabályokat is megállapíthat.

21.3.2. 

A nem kézből kijátszott lapok esetén is teljesíteni kell a lap kijátszási feltételét, és az így kijátszott lap hatásait ugyanolyan módon, és sorrendben kell végrehajtani, mint a kézből kijátszott lapok esetén.
[Kiegészítés]

21.3.3. 

A lapkijátszás szándékának bejelentése, és a lap megmutatása (felfedése) nem lehet félrevezető. A játékosnak meg kell neveznie azt a lapot, amit megkísérel kijátszani. Az ellenfélnek joga van az így megmutatott lapot megismerni, és azt a szükséges mértékig tanulmányozni.

21.3.4. 

Ha egy lap kijátszását megtiltja valamilyen körülmény, akkor már a kijátszási feltétel teljesítésére sincs mód, mivel már a lapkijátszás első lépésénél akadályba ütközünk. Ilyen esetben a lapkijátszás megkísérlését vissza kell vonni.

21.4. Kijátszási feltétel

. A kijátszási feltétel teljesítése kötelező. Ha egy lap kijátszási feltétele nem teljesül, akkor a lap nem játszható ki. (92.1.)
[Kiegészítés]

21.5. Célpontválasztás

. Amennyiben a lapnak a kijátszáskor célpontot kell választani, vagy a lapnak több alternatív képessége vagy lehetséges hatásai közül a kijátszásakor kell választani egy vagy több képességet vagy hatást, akkor ezeket is előre meg kell határozni.

21.5.0. Célzás

. Célzásnak nevezzük, ha a forrás vagy hatás szöveges leírásában szerepel, hogy az egy vagy több célpontra vonatkozik; illetve célzás az is, ha a szöveges leírás a „célpont” szót ugyan nem tartalmazza, de a megfogalmazásából egyértelműen megállapítható, hogy a forrás vagy hatás egy vagy több pontosan meghatározott permanensre, nem pedig azok valamely csoportjára vonatkozik.
[Kiegészítés]

21.5.1. 

A célpontválasztás egy speciális kijátszási feltétel. Ha nincs megfelelő célpont, a lap nem játszható ki.
[Kiegészítés]

21.5.2. 

A célpontválasztásra vonatkozó szabályokat nem csak a lapkijátszáskor, hanem a célzást igénylő egyéb források és hatások esetében is megfelelően alkalmazni kell.

21.5.3. 

Ha a forrásnak választott célpont valamely paraméterét, tulajdonságát vagy képességét egy reakció változtatja meg, és így az már nem lehet az adott forrás célpontja, akkor a reakció sikeres létrejötte után a forrásnak másik célpontot kell választani. Ha ez nem lehetséges, akkor a forrás kijátszási, illetve használati kísérletét vissza kell vonni.

21.5.4. 

Azoknak az asztalon maradó lapoknak, amelyek célpont ellenfélre vagy célpont játékosra hatnak, a kijátszásukkor kell, és csak ekkor lehet célpontot választani, kivéve, ha célzó képességük aktiválást kíván. Ez utóbbi esetben a képesség használatakor kell nekik célpontot választani.

21.6. Kijátszáskori döntések

. A lap kijátszásával kapcsolatos minden lehetséges döntést még az idézési költség kifizetése és az esetleges reakciók használata előtt meg kell hozni, függetlenül attól, hogy a döntéseket mely játékosnak kell meghoznia.

21.6.1. 

Ha a kijátszott lap rátett lapot hoz játékba, vagy nem-önálló jelzőt hoz létre, akkor ez a hatása csak akkor jön létre, ha már a lap kijátszásakor van a játékban olyan lap, amire a rátett lap vagy a nem-önálló jelző rákerülhet.

21.7. Kijátszáskori aktiválást kívánó képességek

. Ha a lapnak sikeres kijátszásakor használható aktiválást kívánó képessége van, ennek használata önálló cselekvésnek minősül. Az ilyen képesség használatáról csak a lap sikeres kijátszása után kell döntést hozni.

21.7.1. 

A lap kijátszása és kijátszáskori aktiválást kívánó képességének használata közt kizárólag reakció cselekvések használhatók.

21.7.2. 

Ha a lap sikeres kijátszásakor a játékos döntésén múlik, hogy húz lapot vagy sem, és kifejezetten nem jelenti ki, hogy lemond a laphúzásról, akkor úgy kell tekinteni, hogy húzni kíván.

21.7.3. 

Ha a lap sikeres kijátszásakor a játékos döntésén múlik, hogy húzáson kívül egyéb, rá nézve kedvező dolgok megtörténnek-e vagy sem, akkor úgy kell tekinteni, hogy ezeket az előnyöket érvényesíteni kívánta. Ezen előnyök érvényesítése azonban nem kötelező, ezekre a játékost figyelmeztetni nem kell, és elmaradásuk esetén, azok később már nem pótolhatók.

21.8. Idézési költség kiszámítása

21.8.1. Alap idézési költség kiszámítása

. Az idézési költség kiszámítása során elsőként a kijátszani kívánt lap alap idézési költségét kell meghatározni. Az alap idézési költségre vonatkozó egyéb szabályok itt találhatók: (21.9.)

21.8.2. 

Amennyiben az alap idézési költséget több körülmény is befolyásolja, akkor ezeket a matematika szabályai szerint szükséges összesíteni. Ezen körülmények egyenrangúak.

21.8.3. Módosított idézési költség kiszámítása

. Az alap idézési költség kiszámítását követően valamennyi, a lap idézési költséget befolyásoló, érvényben lévő hatást összesíteni kell a matematika szabályai szerint. Ezen idézési költséget növelő vagy csökkentő hatások egyenrangúak.
[Kiegészítés]

21.8.4. 

Az idézési költség kiszámítása ellenőrizhető és vitatható az ellenfél által. Mind a kiszámítás módja, mind annak folyamata számon kérhető a lapot kijátszó játékoson.

21.8.5. 

Amennyiben a módosított idézési költség kiszámítását mindkét játékos helytállónak minősíti, később ennek helytelenségéért egyiküket sem lehet felelőssé tenni.
[Kiegészítés]

21.9. Idézési költség, alap idézési költség

. Alap idézési költségnek nevezzük a lapok bal felső sarkában szereplő számot.

21.9.0. 

Ha egy szabály vagy lap szövege egy játékban, kézben, gyűjtőben vagy pakliban lévő lap idézési költségére vonatkozik, és röviden idézési költséget említ, ott ezen az alap idézési költséget kell érteni.

21.9.1. 

Ha egy szabály vagy lap szövege röviden idézési költség módosítását említi, ott ezen a lap alap idézési költségének módosítását kell érteni.
[Kiegészítés]

21.9.2. 

Ha egy kapcsolódó hatás leírása röviden idézési költségre, idézési költség elköltésére, vagy bizonyos idézési költségű lapok kijátszására vonatkozik, ott idézési költségen a kijátszott lap módosított idézési költségét kell érteni.

21.9.3. 

Ahol egy szabály vagy lap szövege az idézési költség helyettesítését említi – kivéve, ha a szövegezés pontosan meghatározza, hogy az idézési költség mely részéről van szó – ott ezen a módosított idézési költség helyettesítését kell érteni.
[Kiegészítés]

21.10. 

Ha egy reakció cselekvés leírása idézési költséget említ, ott ezen a módosított idézési költséget kell érteni.

21.11. Változó idézési költség.

Ha egy lap idézési költsége X-et vagy ?-et tartalmaz, a lapot változó idézési költségűnek tekintjük.

21.12. 

Ha egy lap a saját idézési költségét módosítja, akkor ez alatt a lap alap idézési költségének módosítását kell érteni. Az ilyen lapok változó idézési költségű lapok.

21.13. Módosított idézési költség

. Módosított idézési költségnek nevezzük a kijátszott lap alap idézési költségét befolyásoló valamennyi körülmény összesítése, és az idézési költség módosításának elvégzése után kapott végeredményt.

21.14. 

A lap kijátszottnak minősül, amennyiben a játékos a kiszámított módosított idézési költséget a rendelkezésére álló keretből ténylegesen kifizette.

21.15. 

A kijátszott lapokra, azok hatásainak vizsgálata előtt reakció cselekvéssel bármely játékos reagálhat. A reakció cselekvésekre vonatkozó részletszabályok itt találhatók. (94.)
[Kiegészítés]

21.16. 

Akkor beszélünk sikeresen kijátszott lapról, ha lapot nem akadályozták meg.

21.17. Saját képesség

. A lap saját képességei azok a képességek, amelyek a kijátszott kártyán szerepelnek. Az e címben szereplő szabályokat a lap saját hátrányaira is megfelelően alkalmazni kell.

21.17.1. 

A sikeresen kijátszott lap valamennyi hatása közül először mindig a saját képességei jönnek létre.

21.17.2. 

A lap saját képességeit olyan logikai sorrendben kell végrehajtani, ahogyan azok a lap szövegében egymás után következnek, és ezek hatása egyszerre jön létre.
[Kiegészítés]

21.18. Képességek sorrendje

. A sikeresen kijátszott asztalon maradó lapok képességei közül elsőként mindig az állandóan működő képességei kezdenek el működni. Ezután létrejönnek a kijátszáskori automatikus képességei. Végül önálló cselekvésként használhatók a lap kijátszáskori aktiválást kívánó képességei. (130.) (134.) (137.)
[Kiegészítés]

21.19. 

A lap valamennyi kijátszáskori hatását együttesen kell vizsgálni. Mindaddig, amíg a lap saját képességei maradéktalanul létre nem jöttek, a kapcsolódó hatások nem vizsgálhatók.

21.19.1. 

Ha egy lap a lapkijátszáshoz kapcsolódó állandóan működő vagy automatikus képességgel rendelkezik, akkor a saját kijátszását ezen kapcsolódó hatás szempontjából még figyelmen kívül kell hagyni.