21. Lapkijátszás
21.1. Lapkijátszás folyamata
21.1.1.
A lapok kijátszása meghatározott logikai sorrendben végrehajtott lépésekből álló művelet. A folyamat egyes lépései egymással nem cserélhetők fel, és nem hagyhatók el.21.1.2.
A kapcsolódó hatásokkal kijátszott további lapok kijátszása nem minősül önálló cselekvésnek.21.1.3.
Ha egy lap szövege szerint "játékba rak" egy másik lapot, vagy egy lap "játékba kerül", akkor ez azt jelenti, hogy a hivatkozott lapot az asztalra kell tenni, az adott játékos térfelén, ha ez egy lény, akkor a tartalékjába.21.2. Lapkijátszás lépései
21.3. A lapkijátszás
21.3.0.
A lapok bármilyen módon történő játékba hozatala lapkijátszásnak számít.21.3.1.
Ez a fejezet a lapok kézből való kijátszásának általános szabályait foglalja össze. Lapok képességeivel egyéb módon, azaz nem kézből történő lapkijátszásra az adott lap képessége további szabályokat is megállapíthat.21.3.2.
A nem kézből kijátszott lapok esetén is teljesíteni kell a lap kijátszási feltételét, és az így kijátszott lap hatásait ugyanolyan módon, és sorrendben kell végrehajtani, mint a kézből kijátszott lapok esetén.
[Kiegészítés]
A nem kézből kijátszott lapok kijátszási feltételét a lapot játékba hozó cselekvés sikeres létrejötte után kell teljesíteni. Permanens másolásakor is teljesíteni kell a másolat esetleges kijátszási feltételét. Ilyen esetekben a másoló lap sikeres létrejötte után kell a másolat kijátszási feltételét teljesíteni. Amennyiben a kijátszási feltétel nem teljesül, a lap nem kerül játékba akkor sem, ha az őt játékba hozó vagy őt másoló cselekvés egyébként sikeres volt.
A nem kézből kijátszott lapok idézési költségét csak akkor kell kiszámítani, illetve kifizetni, ha a lapot így játékba hozó cselekvés leírása kifejezetten erre utasít. Egyéb esetekben a nem kézből kijátszott lap idézési költségét figyelmen kívül kell hagyni.
21.3.3.
A lapkijátszás szándékának bejelentése, és a lap megmutatása (felfedése) nem lehet félrevezető. A játékosnak meg kell neveznie azt a lapot, amit megkísérel kijátszani. Az ellenfélnek joga van az így megmutatott lapot megismerni, és azt a szükséges mértékig tanulmányozni.21.3.4.
Ha egy lap kijátszását megtiltja valamilyen körülmény, akkor már a kijátszási feltétel teljesítésére sincs mód, mivel már a lapkijátszás első lépésénél akadályba ütközünk. Ilyen esetben a lapkijátszás megkísérlését vissza kell vonni.21.4. Kijátszási feltétel
. A kijátszási feltétel teljesítése kötelező. Ha egy lap kijátszási feltétele nem teljesül, akkor a lap nem játszható ki. (92.1.)
[Kiegészítés]
Ha egy lapnak több kijátszási feltétele is van, ezeket egymás után, kijátszójuk által választott sorrendben kell teljesíteni, vagy teljesülésüket vizsgálni.
21.5. Célpontválasztás
. Amennyiben a lapnak a kijátszáskor célpontot kell választani, vagy a lapnak több alternatív képessége vagy lehetséges hatásai közül a kijátszásakor kell választani egy vagy több képességet vagy hatást, akkor ezeket is előre meg kell határozni.21.5.0. Célzás, Célzó forrás
.Célzásnak nevezzük, ha a forrás szöveges leírásában (vagy definíciójában) szerepel a "célpont" szó. Az ilyen források minősülnek célzó forrásnak.
[Kiegészítés]
A párbaj képesség használata nem minősül forrásnak, és így célzó forrásnak sem, de a célpontválasztás szabályai vonatkoznak rá. Ld. (93.4.2.) és (93.4.13.)
Az Újrahasznosítás képesség definíciójából töröltük a "célpont" szót. Ld. (4.7.8.) és (136.10.) Az Újrahasznosítás képesség használata tehát nem célzás, és nem célzó forrás.
Páros versenyen azok a források, és szabályok, amelyek leírása "ellenfelet" említ, és az ilyen versenyeken ezen "célpont ellenfelet" kell érteni (169.2.14.), emiatt nem válnak célzássá, illetve célzó forrássá.
21.5.1.
Azok a többféleképp használható források, amelyeknek a szöveges leírása tartalmazza a "célpont" szót, csak akkor válnak célzássá, és célzó forrássá, ha a lehetséges hatásaik közül a játékos a célzó hatást (is) választotta.
21.5.2.
A 'bűbáj' típusú varázslatok kijátszása nem minősül célzásnak, illetve célzó forrásnak akkor sem, ha a szöveges leírásuk tartalmazza a "célpont" szót. A 'bűbáj valamire' típusú lapok kijátszása azonban mindig célzás, és célzó forrás. Ld. (8.5.5.)
21.5.3.
A célpontválasztás egy speciális kijátszási feltétel. Ha nincs megfelelő célpont, a lap nem játszható ki.
[Kiegészítés]
A célpontválasztás csak akkor tekinthető speciális kijátszási feltételnek, ha az kötelező. Ha egy célzást igénylő képesség használata nem kötelező, illetve nem kötelező a képességnek célpontot választani, akkor a lap megfelelő célpont hiányában is kijátszható.
Ha egy célzó forrás szövege több célpont kiválasztását írja elő (pl. X célpont lap), akkor ezek száma nem lehet nulla, tehát az ilyen forrásnak mindig kell legyen legalább 1 legális célpontja akkor is, ha minimumként ez nincs a lapon feltüntetve.
Az asztalon lévő permanensek a képességeikkel célozhatják saját magukat is. Ez még akkor is lehetséges, ha a képesség használatának költsége vagy feltétele a permanens feláldozása. A célpontválasztás mindig megelőzi a költségek kifizetését illetve az esetleges egyéb feltételek teljesítését.
21.5.4.
A célpontválasztásra vonatkozó szabályokat nem csak a lapkijátszáskor, hanem a célzást igénylő egyéb források és hatások esetében is megfelelően alkalmazni kell.21.5.5.
Ha a forrásnak választott célpont valamely paraméterét, tulajdonságát vagy képességét egy reakció változtatja meg, és így az már nem lehet az adott forrás célpontja, akkor a reakció sikeres létrejötte után a forrásnak másik célpontot kell választani. Ha ez nem lehetséges, akkor a forrás kijátszási, illetve használati kísérletét vissza kell vonni.21.5.6.
Azoknak az asztalon maradó lapoknak, amelyek célpont ellenfélre vagy célpont játékosra hatnak, a sikeres kijátszásuk után kell, és csak ekkor lehet célpontot választani, kivéve, ha célzó képességük aktiválást kíván. Ez utóbbi esetben a képesség használatakor kell nekik célpontot választani.21.5.7. Egy célpont
Ha nincs definiálva, hogy a célpont micsoda, és csak annyi szerepel a szövegben, hogy „egy célpont” akkor választhatunk játékost, lény és építmény közül.21.6.0. Kijátszáskori döntések
A lap kijátszásával kapcsolatos minden szükséges döntést még az idézési költség kifizetése és az esetleges reakciók használata előtt meg kell hozni, függetlenül attól, hogy a döntéseket mely játékosnak kell meghoznia. 21.6.1.
A lapkijátszáskor szükséges meghozni azokat a döntéseket, amelyek a lap változó költségére (sebzésére, Ép-jére illetve Sp-jére) vonatkoznak.
[Kiegészítés]
Ha a lapon szereplő "kijátszásakor" megfogalmazás a lap idézési költségének módosítására vagy helyettesítésére, a lap választható színére, típusára vagy altípusára, esetleg egyéb, a kijátszáskor meghatározható változó paraméterére vonatkozik, akkor ez a szöveg része a lap kijátszásához fűzött magyarázatnak, és az ott lévő döntéseket már a lapkijátszás megkísérlésekor meg kell hozni.
21.6.1.1.
A leggyakrabban előforduló kijátszáskor szükséges döntés a célpontválasztás (21.5.), illetve a nem célzó lapok esetén annak eldöntése, hogy a lap hatása mely játékosra (paklira, gyűjtőre, tartalékra, őrposztra, stb.) vonatkozik, továbbá a többféleképp is használható lapok esetén, a lapkijátszás módját. (50.) (91.2.10.) (117.)21.6.1.2.
A gyűjtőből történő visszavétel illetve Semmizés esetén a lapok kiválasztása is szükséges döntés, akkor is, ha a visszavétel vagy Semmizés késleltetve történik.21.6.2.
Az asztalon maradó lapok kijátszáskori automatikus képességeire vonatkozó döntéseket a lap sikeres kijátszása után kell meghozni.21.6.3.
Ha a kijátszott lap rátett lapot hoz játékba, vagy nem-önálló jelzőt hoz létre, akkor ez a hatása csak akkor jön létre, ha már a lap kijátszásakor van a játékban olyan lap, amire a rátett lap vagy a nem-önálló jelző rákerülhet.21.7. Kijátszáskori aktiválást kívánó képességek
. Ha a lapnak sikeres kijátszásakor használható aktiválást kívánó képessége van, ennek használata önálló cselekvésnek minősül. Az ilyen képesség használatáról csak a lap sikeres kijátszása után kell döntést hozni.21.7.1.
A lap kijátszása és kijátszáskori aktiválást kívánó képességének használata közt kizárólag reakció cselekvések használhatók.21.7.2.
Ha a lap sikeres kijátszásakor a játékos döntésén múlik, hogy húz lapot vagy sem, és kifejezetten nem jelenti ki, hogy lemond a laphúzásról, akkor úgy kell tekinteni, hogy húzni kíván.21.7.3.
Ha a lap sikeres kijátszásakor a játékos döntésén múlik, hogy húzáson kívül egyéb, rá nézve kedvező dolgok megtörténnek-e vagy sem, akkor úgy kell tekinteni, hogy ezeket az előnyöket érvényesíteni kívánta. Ezen előnyök érvényesítése azonban nem kötelező, ezekre a játékost figyelmeztetni nem kell. Elmaradásuk esetén, ezek a játékos következő cselekvéséig, ha pedig már nem kíván egyebet cselekedni, legkésőbb az adott fázis végéig pótolhatók.21.8. Idézési költség kiszámítása
21.8.1. Alap idézési költség kiszámítása
. Az idézési költség kiszámítása során elsőként a kijátszani kívánt lap alap idézési költségét kell meghatározni. Az alap idézési költségre vonatkozó egyéb szabályok itt találhatók: (21.9.)21.8.2.
Amennyiben az alap idézési költséget több körülmény is befolyásolja, akkor ezeket a matematika szabályai szerint szükséges összesíteni. Ezen körülmények egyenrangúak.21.8.3. Módosított idézési költség kiszámítása
. Az alap idézési költség kiszámítását követően valamennyi, a lap idézési költséget befolyásoló, érvényben lévő hatást összesíteni kell a matematika szabályai szerint. Ezen idézési költséget növelő vagy csökkentő hatások egyenrangúak.
[Kiegészítés]
Amennyiben az idézési költséget módosító körülmények összesítése után a módosítás végeredménye 0, akkor a lap alap idézési költségét kell kifizetni, azaz ilyenkor az idézési költség nem módosul.
Ha egy lap idézési költsége nem növelhető vagy nem csökkenthető, úgy az ilyen irányú módosító körülményeket az idézési költségének kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni.
Ha a lap idézési költségét egy vagy több olyan körülmény csökkenti, amelyek szöveges leírása azt említi, hogy az általuk módosított idézési költség nem csökkenhet így 0-ra (vagy 1 alá), akkor ezt a tilalmat az összes módosító körülmény összegzését követően, a módosítás végeredményénél kell figyelembe venni. Ilyen esetekben a lap idézési költsége csak 1-ig csökkenhet (kivéve, ha eleve 0 volt, illetve, ha az idézési költséget csökkentő körülmények közt található olyan, amely azt nullára is csökkentheti).
21.8.4.
Az idézési költség kiszámítása ellenőrizhető és vitatható az ellenfél által. Mind a kiszámítás módja, mind annak folyamata számon kérhető a lapot kijátszó játékoson.21.8.5.
Amennyiben a módosított idézési költség kiszámítását mindkét játékos helytállónak minősíti, később ennek helytelenségéért egyiküket sem lehet felelőssé tenni.
[Kiegészítés]
Ha egy lap idézési vagy egy képesség használati költségét a játékos tévedésből nem, vagy nem teljes egészében fizeti ki, akkor a költséget utólag, miután a hibára fény derült, ki kell fizetnie. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a játékot meg kell állítani, és a játékosoknak a költség kifizetésének pillanatáig kell visszalépniük, rekonstruálva az akkori játékképet. Mindettől a játékosok csak közös megegyezéssel tekinthetnek el.
21.9. Idézési költség, alap idézési költség
. Alap idézési költségnek nevezzük a lapok bal felső sarkában szereplő számot.21.9.0.
Ha egy szabály vagy lap szövege egy játékban, kézben, gyűjtőben vagy pakliban lévő lap idézési költségére vonatkozik, és röviden idézési költséget említ, ott ezen az alap idézési költséget kell érteni.
[Kiegészítés]
Ha egy szabály vagy lap szövege azt tartalmazza, hogy a lap idézési költsége nem csökkenhet valamilyen érték alá, akkor ezt a korlátot a módosított idézési költség kiszámítása során kell figyelembe venni. A változó idézési költségű ilyen lapok alap idézési költségének meghatározását ez a korlát nem érinti.
21.9.1.
Ha egy szabály vagy lap szövege röviden idézési költség módosítását említi, ott ezen a lap alap idézési költségének módosítását kell érteni.
[Kiegészítés]
Ha a lap a saját idézési költségének módosítására utal, akkor ezt a módosítást a lapkijátszás folyamatában, az alap idézési költség kiszámításakor, minden egyéb esetben a módosított idézési költség kiszámításakor kell figyelembe venni.
21.9.2.
Ha egy kapcsolódó hatás leírása röviden idézési költségre, idézési költség elköltésére, vagy bizonyos idézési költségű lapok kijátszására vonatkozik, ott idézési költségen a kijátszott lap módosított idézési költségét kell érteni.21.9.3.
Ahol egy szabály vagy lap szövege az idézési költség helyettesítését említi – kivéve, ha a szövegezés pontosan meghatározza, hogy az idézési költség mely részéről van szó – ott ezen a módosított idézési költség helyettesítését kell érteni.
[Kiegészítés]
Ha a lap idézési költségének csak egy részét lehet helyettesíteni, akkor ezen a módosított idézési költség bármely részének helyettesítése érthető. (Akár az alap idézési költség, akár az esetleges drágítás helyettesíthető ezen a módon.)
21.10.
Ha egy reakció cselekvés leírása idézési költséget említ, ott ezen a módosított idézési költséget kell érteni.21.11. Változó idézési költség.
Ha egy lap idézési költsége X-et vagy ?-et tartalmaz, a lapot változó idézési költségűnek tekintjük.21.12.
Ha egy lap a saját idézési költségét módosítja, akkor ez alatt a lap alap idézési költségének módosítását kell érteni.21.13. Módosított idézési költség
. Módosított idézési költségnek nevezzük a kijátszott lap alap idézési költségét befolyásoló valamennyi körülmény összesítése, és az idézési költség módosításának elvégzése után kapott végeredményt.21.14.
A lap kijátszottnak minősül, amennyiben a játékos a kiszámított módosított idézési költséget a rendelkezésére álló keretből ténylegesen kifizette.21.15.
A kijátszott lapokra, azok hatásainak vizsgálata előtt reakció cselekvéssel bármely játékos reagálhat. A reakció cselekvésekre vonatkozó részletszabályok itt találhatók. (94.)
[Kiegészítés]
Ha a lap a saját idézési költségének módosítására utal, akkor ezt a módosítást a lapkijátszás folyamatában, az alap idézési költség kiszámításakor, minden egyéb esetben a módosított idézési költség kiszámításakor kell figyelembe venni.
21.16.
Akkor beszélünk sikeresen kijátszott lapról, ha lapot nem akadályozták meg.21.17. Saját képesség
. A lap saját képességei azok a képességek, amelyek a kijátszott kártyán szerepelnek. Az e címben szereplő szabályokat a lap saját hátrányaira is megfelelően alkalmazni kell.21.17.1.
A sikeresen kijátszott lap valamennyi hatása közül először mindig a saját képességei jönnek létre.21.18. Képességek sorrendje
21.18.1.
A sikeresen kijátszott asztalon maradó lapok képességei közül elsőként mindig az állandóan működő képességei kezdenek el működni, függetlenül attól, hogy az ilyen képességek a lapszövegben hol helyezkednek el. (130.)21.18.2.
Ezután létrejönnek a lap kijátszáskori képességei, olyan sorrendben, ahogyan azok a lapon egymás után következnek, függetlenül attól, hogy automatikus vagy aktiválást kívánó képességről van szó. (134.) (137.)
[Kiegészítés]
Asztalon maradó lap esetében a szövegében szereplő „kijátszásakor” megfogalmazáson azt kell érteni, hogy „sikeres kijátszása után”.
Ha a lapon szereplő "kijátszásakor" megfogalmazás a lap idézési költségének módosítására vagy helyettesítésére, a lap választható színére, típusára vagy altípusára, esetleg egyéb, a kijátszáskor meghatározható változó paraméterére vonatkozik, akkor ez a szöveg része a lap kijátszásához fűzött magyarázatnak, és az ott lévő döntéseket már a lapkijátszás megkísérlésekor meg kell hozni.
21.19.
A lap valamennyi kijátszáskori hatását együttesen kell vizsgálni. Mindaddig, amíg a lap saját képességei maradéktalanul létre nem jöttek, a kapcsolódó hatások nem vizsgálhatók.21.19.1.
Ha egy lap a lapkijátszáshoz kapcsolódó állandóan működő vagy automatikus képességgel rendelkezik, akkor a saját kijátszását ezen kapcsolódó hatás szempontjából még figyelmen kívül kell hagyni.
